Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) idén április végén közzétett operatív jelentése szerint a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,8 millió hektár körül alakult, amelyből április 16-ig a gazdálkodók a tervezett vetési munkák 24,2%-át végezték el. A tavaszi vetésű gabona tervezett vetésterülete 777,1 ezer hektár, a jelentés napjáig 154,9 ezer hektáron végeztek a vetéssel. Békés és Nógrád vármegyében az elvégzett munkák aránya több mint 60%-on állít, míg Zala és Bács-Kiskun vármegyében mindössze 5,3%-kal, illetve 7,9%-kal végeztek eddig. A kukorica tervezett vetésterülete 674,7 ezer hektár lett, melynek 15,7%-át (105,7 ezer hektár) vetették be április 16-ig. A tavaszi árpa 22,7 ezer hektárnyi és a tavaszi búza 5,1 ezer hektárnyi tervezett vetésterületén a gazdák szinte teljes egészében (93,6%-os, illetve 98,6%-os arányban) végeztek az előirányzott munkákkal. A hibrid kukorica vetésterülete várhatóan 11,1 ezer hektár, a zabé 22,2 pedig ezer hektár lesz az idén. A szemes cirok vetését 37 ezer hektáron tervezik 2026-ban. A napraforgó tervezett vetésterülete 810,7 ezer hektár, a gazdák 221,9 ezer hektáron, az operatív jelentés időpontjáig a terület 27,4%-án végeztek a vetéssel.

A HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentése szerint áprilisban az ország nagy részén rendkívül kevés csapadék hullott, sok helyen a 10 mm-t sem érte el. A nyári kapás növények vetés óta alig kaptak természetes csapadékot, miközben az őszi vetések esetében is egyre többfelé jelentkezik az aszály. Mint írták, az elmúlt 30 nap csapadékának jelentős része még a március végi esőkből származik, ennek ellenére mostanra sokfelé 15-35 mm hiány mutatkozik az átlaghoz képest. A 90 napos csapadékösszeg is elmaradt a megszokottól, több helyen csupán a sokéves átlag fele hullott le, de voltak helyek, ahol csupán a tizede. A jelentésből az is kiderült, hogy a talaj felső rétege országszerte kritikusan száraz, és a mélyebb rétegekben is jelentős a nedvességhiány: helyenként 60-110 mm víz hiányzik a telítettséghez képest. Az aszály közben az ország egyre nagyobb részét érinti.

Az elmúlt időszakban lehullott csapadék továbbra is messze elmarad a sokéves átlagtól, de a hajnali fagyok is komoly problémát jelentenek a vetések számára. Ez pedig súlyos következményekkel járhat a tavaszi vetésű kultúrákra. De milyen állapotban is vannak ezek az állományok? Hogy látják a helyzetet a gazdák? Az Agrárszektor ennek járt utána.

Rózsa Ádám, a Fejér megyei EAG Zrt. növénytermesztési főágazatvezetője kérdésünkre elmondta, hogy bő két hete, vagyis április közepére sikerült végezni a tavaszi vetési munkálatokkal. Ennek során a vállalatnál 540 hektáron ültettek cukorrépát, 653 hektáron vetettek napraforgót, illetve 1770 hektáron kukoricát. A szakember beszélt arról is, hogy igyekeztek korai vetést alkalmazni, akkor még volt némi nedvesség a vetési mélységben. Ennek köszönhetően az állományok a körülményekhez képest jól ki tudtak kelni, bár a szárazabb talajokon hiányosabb kelést lehetett tapasztalni. Rózsa Ádám szerint ugyanakkor már most látható, hogy idén súlyos problémát fog okozni a csapadékhiány, és hogy ezek a tavaszi vetések nem hozhatnak jó eredményt. Erre csak akkor lehetne esély, ha mostantól egészen őszig jó ütemben és bőségesen lenne részük esőben, de ez kevéssé valószínű. A cég növénytermesztési főágazatvezetője jelezte, hogy a csapadékhiány mellett a hideg reggelek is súlyos problémát jelentenek, mivel ezek károsíthatják az állományokat.

Az EAG Zrt. növénytermesztési főágazatvezetője beszélt arról is, hogy a növényvédelem terén se egyszerű a helyzet, a cukorrépánál és a kukoricánál is érezhető már a károsítók jelenléte. Ha most lenne egy kiadósabb csapadék, akkor azok a kövények is kikelnének, amelyek eddig nem tudtak, igaz, ezek a friss hajtások jobban ki lennének téve a korai károsítóknak. Ami a napraforgót illeti, ott az alap gyomirtószeres kezeléseket elvégezték, de a bemosó csapadék hiányában ez csak részleges eredményeket hozott. Rózsa Ádám összességében úgy értékelte, hogy már most nagyon rosszak a kilátások, és ha olyan marad az idő, mint tavaly (vagy két éve) volt, akkor borítékolni lehet, hogy idén nem lesz jó termés. Tovább rontja a képet, hogy az őszi vetésű gabonák is rosszul festenek, ráadásul az előrejelzések májusra sem mondanak nagyobb csapadékot. A helyzet súlyosságának érzékeltetésére a növénytermesztési főágazatvezető elárulta, hogy amíg tavaly áprilisban 47 milliméternyi csapadék hullott a térségben, ez idén mindössze 4,7 milliméter volt.

Aggódnak a gazdák a vetésekért: egy dolgon múlhat a hazai termés sorsa

Akár még egy jó termés is összejöhet idén a búzánál, feltéve, hogy az időjárás kegyesebb lesz a gazdákhoz.

Németh Zoltán, a zalai Baki Agrocentrum Kft. növénytermesztési ágazatvezetője az Agrárszektor érdeklődésére elmondta, hogy idén 300 hektáron vetettek kukoricát, ebből 70 hektáron - a száraz talaj miatt - no-till műveléssel. A szakember beszélt arról is, hogy idén két héttel később véveztek a kukorica vetésével, és hogy már náluk is látszik a vízhiányos időszak, pedig ők elvileg az ország jó felén vannak. Németh Zoltán közölte, hogy a szója vetését április végén kezdték el, azzal 180 hektáron fognak foglalkozni, ebből 80 hektár no-till műveléssel, a többi 100 hektáron pedig 45 centiméteres mélységbe. A vetési körülmények egyébként a szójánál se ideálisak, így a no-tillel kezdtek, a többire pedig május első hetében fog sor kerülni. A növénytermesztési ágazatvezető beszélt arról is, hogy napraforgót nem termesztenek, mivel szója vetőmag előállítással foglalkoznak, és a két növény előállítási és növényegészségügyi szempontból nem fér meg egymással, ráadásul a szójának jobban fekszik a no-till. Németh Zoltán úgy vélte, hogy a szója és a kukorica után ebben a művelési módban fogják vetni a takarónövényt, illetve a következő fővetést is.

A szakember szerint április végén még szerencsére hűvösebb volt az időjárás, ami kedvezőbb volt a növények szempontjából. Amíg nincs meleg, addig nincs probléma - fogalmazott Németh Zoltán, hozzátéve, hogy náluk ugyan még van a talajban nedvesség, ennek köszönhetően a no-tillben vetett kultúrák - a repce, az árpa és a búza - jobban tartják magukat. A gabonáknál a zászlósleveleket kell védeni, az árpa a vízhiányos területeken kényszerből elkezdett kalászosodni. A Baki Agrocentrum Kft. növénytermesztési ágazatvezetője elmondta, hogy a jelenleg elérhető szerekkel a repcében nem tudták megoldani a védekezést, ott két hetente kezeléseket kell végezni. A legegyszerűbb dolguk még a borsóval volt, ott csak gyomirtást kellett végezni - tette hozzá Németh Zoltán.