Jó ütemben halad a tavaszi kultúrák vetése a magyar földeken, a legtöbb térségben lassan a végére érnek a munkálatoknak a termelők, bár vannak olyan területek, ahol még csak most fogják elkezdni a munkát. És bár az időjárás a vetéshez megfelelőnek mondható, azért nem lehetnek teljesen elégedettek a gazdák. A szakemberek már márciusban arra figyelmeztettek, hogy az extrém meleg február után az átlagosnál melegebb tavasz várható, és valóban: az elmúlt időszakban tapasztalható 25-27 Celsius-fokos hőmérsékletek nem is annyira április közepére, mint inkább a késő tavaszra, kora nyárra jellemzőek. A természet 2-3 héttel előrébb jár, ennek pedig később még komoly következményei lehetnek.

És bár a téli hónapok során még a túl sok eső és a földeken álló víz miatt lehetett aggódni, mostanra már inkább csapadékhiány és a talajok kiszáradása miatt nyugtalankodhatnak a termelők, különösen az alföldi területeken, ahol már március közepe óta kritikus a szárazság a talajok felső rétegeiben. Ez pedig nemcsak a még hátralevő vetési munkálatokat, de a keléseket is negatívan befolyásolhatja.

Mindenképpen említésre méltó az is, hogy a gazdák az elmúlt évek nehézségei után ott próbálnak faragni a költségeiken, ahol csak tudnak. A vetőmagokon jellemzően nem spórolnak, bár az is igaz, hogy igyekeznek az olcsóbb, akciósabb termékeket keresni. Az inputanyagok terén ugyanakkor akár egészen komoly megszorításokra is képesek lehetnek, egész beavatkozásokat is kihagyhatna. Ennek azonban a későbbi termés láthatja kárát.

Pörög a vetőmagpiac, de az olcsóbbat keresik a gazdák

Az őszi szezonnál lényegesen élénkebb most a kereslet, de jóval árérzékenyebbek lettek a termelők - és később akarnak fizetni.

Leállt a műtrágyapiac: jobb időkre várnak a termelők

Ha nem indulnak emelkedésnek a terményárak, a magyar gazdák a műtrágya-vásárlásokon próbálnak majd meg spórolni.

De milyen is a helyzet a földeken? Hol tartanak a tavaszi vetések, és hogyan látják a helyzetüket a hazai termelők? Az Agrárszektor ennek járt utána.

Baranyában, a Papp és Papp Kft.-nél még nem kezdték el a kukorica és a szója tavaszi vetését, arra csak a jövő héten fog sor kerülni - mondta el az Agrárszektornak Baranyi Attila, a vállalat ügyvezetője. A szakember beszélt arról is, hogy a különlegesebb növények, mint például a lóbab, az olajlen, a tavaszi bükköny és a vöröshere vetése már befejeződött, sőt, ezek ki is keltek azóta. A talaj szerencsére vetésre alkalmas állapotban van, folyamatban is az előkészítése, és ha nem jön közbe semmi váratlan esemény, optimális időben el fogják tudni végezni a vetést - közölte Baranyi Attila. Arra a kérdésre, hogy idén mennyi inputanyagot fognak használni, a cég ügyvezetője azt felelte, megközelítőleg ugyanannyit, mint egy átlagos évben. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy idén változtatni fognak a kijuttatáson, és koncentráltan, a tő mellé fogják kijuttatni a szükséges inputanyagokat.

Az Enyingi Agrár Zrt.-nél már javában zajlanak a tavaszi vetések, a napraforgóval már végeztek, a kukoricát pedig elkezdték - tudtuk meg a vállalkozás növénytermesztési főágazatvezetőjétől. Rózsa Ádám elmondta, hogy a napraforgót 440 hektáron vetették idén, a kukoricát pedig 250 hektáron. A talajok állapotát illetően a szakember úgy nyilatkozott, hogy ki vannak száradva, és hogy gyakorlatilag aszály van. A Fejér megyei vállalkozás növénytermesztési főágazatvezetője emlékeztetett, hogy a tavaly őszi bőség ellenére már régóta nem esett elegendő csapadék. A talajelőkészítést illetően azonban nem volt gond - jelezte Rózsa Ádám, hozzátéve, hogy jó minőségű magágyakat tudtak készíteni, voltaképpen három héttel előrébb járnak a munkálatokkal a megszokott időhöz képest. A szakember szerint ezért is nem okozott akkora problémát a vetés során a csapadékhiány, de ez később, a keléseknél még változhat. Ez a mostani 27 Celsius-fokos időjárás teljesen felborítja a menetrendet. Rózsa Ádám beszélt arról is, hogy idén értékében ugyanannyi inputanyagot fognak felhasználni, mint egy átlagos évben, ez azonban - az elmúlt időszak áremeléseiből kifolyólag - mennyiségileg mégis kevesebb lesz, mint korábban.

Óvatosak a magyar gazdák: váratlan esemény dúlhatja fel a terveiket

A pockok mellett az enyhe és csapadékos tél is okozott problémákat az őszi vetésű gabonáknál.

Zoványi György, az ugyancsak Fejér vármegyei Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. növénytermesztési igazgatója elmondta, hogy 580 hektáron borsót vetettek, 120 hektáron napraforgót, 250 hektáron pedig kukoricát, de még nem értek a munkálatok végére, így ezek a számok nőni fognak még. A talajok vetésre alkalmasak, de szárazság van - erősítette meg a szakember, aki azt is hozzátette, hogy emiatt jobban kell vigyázniuk a vízre. Zoványi György szerint az eső hiánya óriási probléma, mert bármennyi is esett az utóbbi időben, az a mezőgazdaság számára nem elég. Éppen ezért nem nagyon nyúltak hozzá a talajokhoz, csak amennyire a vetések előkészítéséhez szükséges volt. A szakember az inputanyagokkal kapcsolatban elmondta, hogy idén sokkal kevesebbet terveznek felhasználni, mint egy átlagos évben, vagyis amiből lehet, abból spórolnak. Vetőmagból nyilván nem lehet, de műtrágyából például igen, ennél összegben és mennyiségben is kevesebbet fognak felhasználni 2024-ben - közölte Zoványi György.

Égető Sándor, a hódmezővásárhelyi HÓDAGRO Zrt. növénytermesztési főmérnök helyettese az Agrárszektornak elmondta, hogy a kukorica vetését 450 hektáron már befejezték, és napraforgóé is 90%-ban kész van, ez utóbbit 260 hektáron vetették idén. A munkálatokat illetően nem volt gond, mindent időben el tudtak intézni - árulta el kérdésünkre a szakember, aki beszélt arról is, hogy a talajoknál 8-9 centiméternél van a nedves réteg, felette viszont teljesen száraz minden. Az inputanyag-felhasználást illetően Égető Sándor úgy fogalmazott, hogy idén az átlagosnál kevesebbel terveznek, a kalászos állományokban az első gombaölős kezelést meg is spórolták. Összességében azonban elmondható, hogy idén megpróbálnak minél kevesebb inputanyagot felhasználni - tette hozzá a Csongrád-Csanád vármegyei vállalkozás növénytermesztési főmérnök helyettese.

Látható tehát, hogy amíg a talajelőkészítés és a vetési munkálatok során kevés problémája volt a magyar gazdálkodóknak, sokan tartanak tőle, hogy a talajok szárazsága és az aszályos időjárás később még gondokat okozhat az állományokban. Nagy az egyetértés abban, hogy a földeknek - és így a növényeknek is - egy kiadós, áztató esőre lenne szükségük. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy sok termelő az idén megpróbál az inputanyagokon spórolni, és csak a legszükségesebb kijuttatásokat és kezeléseket foganatosítani. Ez pedig jó eséllyel hatással lesz a terméshozamokra is.