Európa

A 2024. március 1. és április 13. közötti időszakban Európában előfordult időjárási anomáliák (5. ábra), a kivételesen enyhe tavasz megfelelő vízellátottsággal a kontinens legnagyobb részén kedvező körülményeket teremtett az őszi és a tavaszi kalászosok és nyári növények vetésére és kezdeti fejlődésére - írja a HungaroMet. Ezt az időszakot az átlagosnál jóval melegebb időjárás jellemezte csaknem egész Európában, a kontinens középső és keleti részén 4-6 Celsius fokkal haladta meg a hőmérséklet az ilyenkor szokásos értéket. Az átlagosnál hűvösebb időjárás csak Oroszország európai területének északi részén fordult elő. A kontinens északkeleti részét leszámítva alig fordult elő fagyok nap márciusban és április első felében is.

Az átlagosnál jóval csapadékosabb volt az idő Írországban, az Egyesült Királyság legnagyobb részén, a Pireneusi-félszigeten, Franciaországban, Olaszország északi részén, Dániában, Norvégiában, Svédországban, Oroszország európai területének északi részén és Ukrajna déli részén. Ezeken a területeken több mint a duplája is lehullott az ilyenkor szokásos értéknek. Ezzel szemben az átlagosnál kevesebb eső esett sokfelé Európa déli részén, a Balkán-félszigeten, Közép-Európában, Ukrajna keleti részén és Oroszország európai területének középső és déli vidékén.

Nyugat-, Északnyugat-Európában a túl nedves körülmények kedvezőtlenül befolyásolják a várható terméshozamokat és késleltetik a tavaszi vetéseken. Különösen igaz ez Írországra és az Egyesült Királyságra, ahol a sok csapadék igencsak megnehezített a talajmunkákat, a tápanyag utánpótlást és a növényvédelmi munkákat, ezért az őszi vetések gyenge kondícióban vannak.
Franciaországban az előző hónaphoz képest sokat javultak a körülmények csakúgy, mint Belgiumban, Hollandiában és Németország északnyugati részén. Az őszi vetések azon táblái, ahol a vízelvezetés nincs jól megoldva, már nem tudnak regenerálódni a túlságosan nedves, belvizes őszi és téli időszak után, ezeket a táblákat újra kell vetni nyári növényekkel. Azok a táblák, ahol jól megoldott a vízelvezetés, jó kondícióban vannak. A vízhiány negatívan befolyásolja az őszi vetéseket Görögország középső részén és Cipruson. Szicíliában és Románia keleti részén már túl későn érkezett vagy túl kevés volt az eső ahhoz, hogy az őszi vetések regenerálódjanak a korábban tapasztalt aszályos körülmények után.

Vetési körülmények 

Tavaszi árpa 

Spanyolországban az EU legnagyobb tavaszi árpa termelő országában a vetés késést szenvedett az őszi és téli csapadék miatt, jelenleg a táblák jó állapotban vannak. Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban is késleltette a vetést a sok csapadék. Az északi országokban még csak mostanában kezdődik a vetés, a Balti-tenger térségében pedig május elején fog. Közép-Európában sikeresen befejeződött a vetés, de Romániában és hazánkban a felső talajréteg nagyon száraz volt a keléshez és a kezdeti növekedéshez.

Kukorica 

Románia déli részén és Lengyelország délnyugati részén a meleg idő és az időnkénti csapadék kedvező körülményeket teremtett a talajelőkészítéshez, a kukorica vetése március utolsó napjaiban elkezdődött, a szokásosnál jóval korábban. Franciaország déli részén április elején indult a vetési kampány, melyet a túl nedves körülmények kicsit hátráltattak. Az ország északi részén mostanában indul a vetés, kis késéssel. Olaszországban is késik a vetés a március végi sok csapadék miatt, de a vetési kampány zöme jellemzően áprilisban zajlik. Bulgáriában március végén kezdték a vetést, jobban haladt, mint szokásos a meleg időnek köszönhetően. Németország déli részein a kukorica vetése ezekben a napokban kezdődött, a márciusi meleg időjárás miatt itt is korábban indult a vetés a szokásosnál.

Napraforgó

Romániában és Bulgáriában az EU legnagyobb napraforgó termelő országaiban hamarabb kezdődött a vetés, és jól is haladt. Franciaországban a vetési kampány kicsit csúszik. Spanyolországban és Portugáliában kedvezőek a körülmények a talaj előkészítéshez és a vetésre, délen már befejeződött a vetés, a középső ország részben és északon pedig mostanában kezdődött el.

Amerikai Egyesült Államok

Április első hetében egy nagy kiterjedésű, lassan mozgó ciklon tűnt fel a nyugati államok felett, majd örvénylett tovább a Síkság középső része felé, onnan pedig északkeletre. Áztató eső hullott a Középnyugattól a Közép-Atlanti partvidékig, New York és New England államokban pedig heves havazások voltak. Több tucat tornádó is kialakult, melyek a Nagy Tavak vidékéig is felhúzódtak. A keleti országrész középső vidékein a viharokhoz kötődően többfelé 50-100 mm csapadék hullott, ami lokális áradásokhoz vezetett, és késést szenvedtek a nyári növények vetését megelőző földmunkák is. Ezzel szemben délkeleten csak elszórt záporok, zivatarok fordultak elő, a Síkság déli részén pedig többnyire száraz, szeles idő uralkodott, ami helyi porviharokat okozott. A folytatásban a déli államokat is bőséges esők öntözték, emellett, tovább áztak a keleti területek is. A hónap második hetében 100-200 mm esett Texas keleti részétől a Mississippi deltáig, az Ohio völgyétől a Nagy Tavak vidékéig pedig 50-100 mm, de a Síkság északi és déli tájait is jelentős csapadék öntözte, ami jó hatással volt a legelőkre, az őszi gabonákra és a frissen vetett nyári növényekre is. A nagy Síkság középső tájait, ami az őszi búza termesztés kulcsterülete azonban elkerülték az esők, így ott aszályos körülmények keltenek aggodalmakat.  A nyugati országrészben az északnyugati partvidék és Kalifornia belső területei kaptak csapadékot, egyébként enyhe, száraz idő volt az uralkodó.

Az országos statisztikák szerint április 21-ig a kukorica 12%-át vetették el, amivel kissé előrébb járnak az elmúlt öt év átlagához képest, és 3% kelt ki eddig. Az őszi búza állományoknak országosan az 50%-a van jó vagy kiváló állapotban, ami több, mint kétszerese a tavaly ilyenkori aránynak. Kansas államban, ami a legnagyobb őszi búza termesztő, azonban csak az állományok 36%-a jó vagy kiváló állapotú az ottani aszályos időjárás miatt.

Kelet-Ázsia

Kína déli termőterületein április legelején még 40 fok körüli száraz hőség stresszelte a virágzásban lévő repcét illetve a korai vetésű rizs állományokat. Ezután azonban hűvösebbre és csapadékosabbra fordult az idő, heves záporokból helyenként 200 mm-t elérő csapadékmennyiség hullott, a hőmérséklet pedig az ilyenkor szokásos értékekre esett vissza. A napi rendszerességű esők a hónap további részében is folytatódtak, ami a legdélebbi területeken áradásokhoz vezetett. Az Észak-Kínai Alföldre is jutott a csapadékból, bár ott jóval kevesebb esett, de a fejlődésben lévő búzának, és a kukorica valamint szója vetéséhez ez a nedvesség is jól jött. A Koreai félszigeten és Japánban az ilyenkor szokásosnál jóval melegebb idő uralkodott, így már április közepén elkezdték a rizs vetését. A Kína nyugati gyapottermő vidékeire azonban csak lassan érkezett meg a meleg, ezért késést szenvedett a gyapot vetése.   

Ausztrália

Április első hetében Ausztrália keleti részén lokálisan heves, 25-100 mm csapadékot adó záporok lassították a nyári növények érését, és akadályozták a betakarítást. A hónap közepére bár csökkent a csapadékhajlam, de záporok továbbra is előfordultak. A gyökérzóna kellően átnedvesedett az őszi búza és repce vetéséhez. A búza övezet nyugatabbi területein többnyire száraz idő volt a jellemző, így már nekiláttak az őszi vetést előkészítő földmunkáknak, majd április közepén a vetésnek is, bár ezeken a területeken nedvességhiány jellemzi a felső talajréteget.

Dél-Afrika

Lokálisan heves záporok enyhítették sokfelé az aszályt április elejétől, de ezek az esők már túl későn érkeztek a kukorica és a többi, már érésben levő nyári növény számára. A keleti mezőgazdasági területeken, beleértve a kukorica és a cukornád fő termőterületeit számottevő mennyiség esett. A nedvesség hatására kisarjadtak a legelők, és az őszi búza vetése előtti talajmunkák is könnyebbé váltak. Az esős időt lehűlés is kísérte, éjszakánként 5 fok alá hűlt a levegő, de még nem fagyott. Az idei év kukorica termését 4,67 tonnás hektáronkénti hozam mellett 14 millió tonnára becsülik, ami 10%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától. Az alacsony termést az El Nino jelenség által okozott száraz és forró februári és március eleji időjárással magyarázzák, amikor a kukorica éppen a szemképződés illetve -növekedés fázisában volt. A napraforgó termés kilátásait hasonlóan hátrányosan érintette a késő nyári időjárás. Ennek a növénynek a termését 590 ezer tonnára becsülik, a hektáronkénti hozamot pedig mindössze 1,11 tonnára.

Brazília

Április közepén heves esők, záporok teremtettek kedvező körülményeket a még érés előtt álló nyári növények fejlődéséhez Brazília déli, középső és északkeleti fő termőterületein. Délen 25-100 mm közötti mennyiség esett, és a csapadékos idő viszonylag magas hőmérsékletekkel járt együtt. Arrafelé az első vetésű kukorica és szója betakarítása már a végéhez közelít. Az előrejelzések szerint Brazília idei kukorica termése 124 millió tonna lesz, ami kissé elmarad a tavalyi rekordterméstől, de így is meghaladja a megelőző évek termését.  Az átlagos hozamot 5,66 tonnára becsülik hektáronként.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására.