Mint azt Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója a kérdés kapcsán hangsúlyozta, az Európai Unióban az elmúlt időszakban egyre több olyan szervezet volt, amely hangosan és aktívan képviselte saját érdekeit, sikerességük pedig részben azzal magyarázható, hogy sokszor igen erősen az érzelmekre is hatottak. Egyelőre azonban az agrárium nem tud felzárkózni ehhez az aktivitáshoz, ez pedig jelentősen gyengíti alkupozícióját. Mint mondta:
a jövedelemalapú támogatás megjelenése azért is ijesztő, mert korábban is előfordult már ilyen, amire a vállalatok ágazataik szétaprózásával válaszoltak. Ily módon a támogatást megítélték ugyan számukra, ez a folyamat azonban abszolút nem az eredményesség irányába hatott.
Ráadásul az sem mindegy, hogy a támogatást kinek a jövedelme alapján ítélnék majd meg: egy franciaországi 30 hektáros gazdáé alapján vagy egy olyan munkás bére alapján, aki egy több ezer hektáron gazdálkodó nagyüzemben dolgozik.
Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a kerekasztal-beszélgetésen arra tért ki, hogy a teljes Európai Unióra vonatkozó agrárstratégia kapcsán az elsődleges szempont a 450 millió európai polgár ellátásbiztonsága kell legyen. Ha ugyanis a támogatásokat átalakítják és visszafogják, továbbá olyan zöld intézkedéseket vezetnek be, amelyek a földhasználat változása révén a termelés csökkenésével járnak, az azzal fog járni, hogy a hiányzó mennyiségű élelmiszert máshonnan kell beszerezni.
A területalapú támogatások kivezetése ellenében a visegrádi négyekkel abszolút együtt gondolkozunk, hiszen a gazdatársadalom megmaradásához és további fejlődéséhez, valamint az ellátásbiztonság megmaradásához egyértelműen szükség van a korábbi rendszer megtartására.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke a beszélgetésben arra tért ki, hogy az Európai Unió új agrárbiztosa ezt a 29 szervezet által összeállított stratégiát tekinti programja alapjául, munkájához ez jelentené az elsődleges iránymutatást.
A gazdák egyöntetű véleménye ugyanakkor az, hogy ezt az elképzelést nem hajlandóak elfogadni.
Helyette érdemi párbeszédre volna szükség, az azonban jelen pillanatban egyáltalán nincs. Jakab István szerint ráadásul az külön is elgondolkodtató, hogy a stratégia egyik kijelentése szerint át kellene térni a növényalapú táplálkozásra, mivel ez igen súlyosan érintené az állattenyésztési szektort.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint egy másik fontos, egyelőre ismeretlen pont a forráselosztás mechanizmusa lesz. Egyelőre nem világos ugyanis, hogy az agráriumnak lesz-e olyan forrása, amit egy elkülönült alapból finanszíroznának, és az is kérdéses, hogy milyen adminisztratív elvárásoknak kell majd megfelelni. Az biztosan kijelenthető, hogy senki nem szeretné a mostani, vérverítékkel megtanult rendszer radikális átalakítását, így a párbeszéd során ezt a szempontot is képviselni kell.
Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője szintén az érdekképviselet fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, számos esetben egyeztet nemcsak magyar, de külföldi partnerekkel is, és egyértelműen azt tapasztalja, hogy az új stratégia kapcsán mindenkinek hasonló mértékű aggályai vannak, és egybecseng a véleményük arról, hogy a terveken nem a jó irány tükröződik.
Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke szerint jelen pillanatban komoly választási ígéreteket és esetenként ijesztő állításokat lehet hallani, az eltérő hatalmi tényezők későbbi egymás ellen feszülése azonban ezeket minden bizonnyal enyhíteni fogja. Ettől függetlenül azonban az európai mezőgazdaságnak komoly erőt kell demonstrálni, a vélemények összehangolását követően pedig a jelenleginél jóval erősebben kellene kommunikálni.
A mérleg nyelve ugyanis afelé fog eldőlni, aki erősebben képviseli saját érdekeit.
A Portfolio Agrárszektor 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Berecz Valter
