Az Agrárszektor is beszámolt róla, hogy mezőgazdasági idénymunka napi közterhei február 1-től 1300 forintról 2200 forintra emelkednek, az alkalmi munkavállalásé pedig 2700 forintról 4400 forintra. A termelő üzemek és a friss zöldség-gyümölcs áruvá készítését, csomagolását végző posztharveszt üzemek (csomagolóházak) mezőgazdasági idénymunkásokat foglalkoztatnak, míg az élelmiszeripar elsősorban alkalmi munkavállalókat - írta meg a FruitVeB.

A FruitVeB állásfoglalása szerint önmagában a közterhek ilyen mértékű növelése a mezőgazdasági idénymunka költségeit 5-8%-kal emeli, az alkalmi munkavállalás költségeit pedig 10-15%-kal. Ezen felül a minimálbér és a garantált bérminimum 7-9%-os megemelését le kell követnie az EFO keretében foglalkoztatottak munkabérének is, különben nem kapunk munkaerőt, következésképpen nagyjából 10%-kal szükséges emelni a munkásoknak kifizetett nettó bért is. Mindezekkel együtt értelemszerűen nagyon érzékenyen érinti a zöldség-gyümölcs termelést és feldolgozóipart az EFO közterheinek ilyen hirtelen, nagy mértékű emelése - olvasható a szervezet oldalán.

A FruitVeB konkrét példákkal illusztrálta a termelők költségeinek növekedését. Mint írták, az almatermésű és csonthéjas gyümölcsültetvények éves munkaerőigénye korszerűbb ültetvények esetén ültetvénytípusól és a termelés céljától (frisspiaci vagy ipari célú ültetvény) függően 500-2000 munkaóra/hektár, vagyis 60-250 munkanap/hektár. A hektáronkénti költségek tehát 54-225 ezer forinttal fognak növekedni csak az EFO közterheinek emelése miatt. A napi nettó munkabér (napszám) legalább 7-9%-kal, azaz 1000-1500 forinttal növekszik naponta, ami egy hektárra vetítve újabb 60-375 ezer forint közötti költségnövekedés. Vagyis a bérköltségek emelkedése 100-600 ezer forint között fog mozogni hektáronként. Ez jelentős bérteher-növekedés abban az aspektusban is, hogy a termelés összes költsége (megint csak gyümölcsfajtól, ültetvénytípustól függően) jellemzően 1,5-7 millió Ft/hektár között alakul. Egy szamócaültetvényben azonban éves szinten már 2-4 ezer óra (250-500 munkanap) a hektáronkénti foglalkoztatás, így egy ilyen munkaintenzív ágazatnál még nagyobb pluszköltség keletkezik, és még ennél is egy nagyságrenddel magasabb a hajtatott (fóliás vagy üvegházi) termesztés 10-20 ezer munkaóra/hektár/év élőmunkaigénye, azaz az elszenvedett bérköltség-növekedés mértéke is.

Egy korszerű, magas színvonalon gazdálkodó vállalkozásban ezt nyilván ki fogják gazdálkodni, mert nincs más lehetőség. Értelemszerűen azonban a profit rovására kell ezeket a plusz terheket viselni, amiből egyébként a fejlesztéseket, beruházásokat lehet(ne) végezni.

A FruitVeB szerint kérdésként merülhet fel az is, hogy a termelési költségek emelkedését az ágazat át tudja-e hárítani a vevőire, illetve a lánc végén a fogyasztóra. Erre azért nincs egyértelmű válasz, mert a piacot (így a vevőt, a fogyasztót) egyáltalán nem érdeklik a termelési költségeink. A piac nem önköltség alapján képez árat, hanem a kereslethez mért „rövid távú” kínálat alapján. Ha a kereslethez mérten bőséges a kínálat, akkor alacsonyak az árak. Ezzel szemben, ha szűkös a kínálat, akkor pedig magasabbak. A zöldség-gyümölcs ágazatban a kereslet jobban kiszámítható, rövid távon hellyel-közel stabil, míg a kínálatot egy szezonban vagy a szezonon belül, illetve európai és hazai szinten is az időjárási tényezők mozgatják a leginkább. Így a termelőtől nagyobbrészt függetlenül kialakuló „valamilyen árakból” kell majd finanszíroznunk a többletköltségeket.

A „120 napos szabály” módosítása azonban még jobban fájhat, mint az EFO közteher egyébként drasztikus emelése. Eddig ugyanis egy munkavállaló munkáltatónként tudott 120 napot dolgozni EFO keretein belül. Most pedig egy munkavállaló összesen tud legfeljebb 120 napot dolgozni. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy adott munkavállaló 120 napja nyilván nem az év első felében fog elfogyni, vagyis a gondok jellemzően a második félévben kezdenek egyre fokozottabban jelentkezni. A kertészeti ágazatban pedig ez pont a zöldségek, de még inkább a gyümölcsök intenzív betakarítási időszaka, továbbá a feldolgozóiparunk számára is a gyártás, működés periódusa.

A FruitVeB jelezte, ezek alapján még nem tudják, hogyan fogják tudni megoldani a betakarítást, vagy az élelmiszeripar foglalkoztatásának biztosítását. A zöldségek és gyümölcsök jó részénél a betakarítás időszaka 1-3 hónap. Ilyen rövid időre állandó munkaerőt felvenni borzalmas plusz adminisztrációs és költségteher. Ráadásul a zöldség-gyümölcs termelésben, valamint a feldolgozóiparban döntően az a munkaerő-réteg dolgozik, amelynek körében nagyon nagy a fluktuáció és az elvándorlás (vagyis eljön dolgozni, majd, ha talál egy pillanatnyilag jobb lehetőséget vagy egyáltalán megunja a munka monotonitását, akkor egyszerűen egyik napról a másikra továbbáll). Ilyen viszonyok mellett állandó foglalkoztatásra felvenni munkaerőt óriási kockázat, egyben plusz költség- és adminisztrációs teher.

Ezért volt eddig az ágazat számára kiváló keret az EFO, mert a zöldség-gyümölcs ágazatban felmerülő, erősen szezonális jellegű munkavégzést szinte csak így tudtuk kezelni, az állandó munkavállalás keretei között nem. A zöldség-gyümölcs ágazatban végzett munka és dolgozó munkaerő döntő része esetében ugyanis egyszerűen eleve megoldhatatlan, hogy állandó foglalkoztatás keretében alkalmazzuk.

Így az már csak „másodlagos” kérdés, hogy mennyivel emelkedik a bérteher, ha az adott dolgozót EFO helyett állandó munkaerőként foglalkoztatják. Az idénymunka vagy alkalmi munka napi nettó bére (napszám) országrésztől, munkától, ágazattól függően 12-20 ezer forint között alakul. Ha napi 16 ezer forintot vesz az ember nettó bérnek, akkor a munkáltatók erre fognak fizetni 2200 vagy 4400 forint közterhet, ami a nettó bérre vetítve 14-28%-os járulékterhet jelent. Összehasonlításképp: az állandó foglalkoztatás esetén a nettó bérre vetített adó- és járulékteher 70% körül alakul. Talán nem is szükséges bővebben kifejteni, hogy milyen mértékű költségemelkedést jelent az EFO helyett az állandó foglalkoztatás. A FruitVeB egyeztetést és jogszabály-módosításokat kezdeményez annak érdekében, hogy ne lehetetlenüljön el a zöldség-gyümölcs szektor - egyébként is nehéz - munkaerő-ellátása.