A hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorok munkaerőgondjai döntően a termelékenységi problémákra, a magyar családi gazdaságok elaprózottságára, a fiatalok és a szektor közötti szakadékra, az elöregedő gazdatársadalomra, illetve a vidéki népesség elvándorlására vezethetők vissza. De komoly nehézségeket okoz a szektor jövedelmének relatíve alacsony szintje, az automatizáció hiánya, sőt, a klímaváltozás is - tudta meg az Agrárszektor Kántor Gyöngyitől.

Versenyképesség

A magyar mezőgazdaság jelentősen elmarad a nyugat-európai országok többségétől mind területi termelékenység, mind munkatermelékenység tekintetében. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar mezőgazdasági dolgozó nagyjából fele akkora értéket képes megtermelni, mint egy ugyanolyan képességű és végzettségű, nyugat-európai dolgozó - mondta szakértő. Hozzátette, hogy a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a családi gazdaságoknak Magyarországon továbbra is kiemelkedően fontos szerepük van és persze azok a gazdaságok maradnak életképesek, akik egy családot eltartani képes birtokméretet tudhatnak magukénak; hiszen a család mindig magáénak fogja érezni az adott birtokot és a generációváltás ösztönzésével hosszú távon a megfelelő szaktudás és tőke így összpontosulhat.

Fontos lenne elérnünk, hogy a szektorra hosszú távon vonzó alternatívaként tekintsenek a fiatalok. Véleményem szerint szükség lenne egy versenyképességi/termelékenységi fordulatra, amely azt jelentené, hogy a magyar mezőgazdaság fokozatosan átáll az alacsony hozzáadott értékű tömegtermékek termeléséről a magasabb hozzáadott értékű élelmiszerek előállítására. Hosszú távon megkerülhetetlen a hazai élelmiszeripar erőteljes fejlesztése, illetve a mezőgazdaság és élelmiszeripar közötti partneri kapcsolatok javítása

 - hangsúlyozta a szakember.

Lemondtak a márkákról a magyarok: inkább az olcsó élelmiszert veszik

Jelentős átrendeződés történt 2023-ban a fogyasztási szerkezetben Magyarországon.

Piaci és technológiai problémák

Az elmúlt években egyre jobban érzékelhető, hogy a klímaváltozás, a negyedik ipari forradalom és a növekvő középosztály globálisan egyre nagyobb kihívások elé állítja ezt a szektort

- fejtette ki a szakértő. Hozzátette, ez a kihívás piaci és technológiai egyszerre. Piaci probléma, hogy az EU-n belül, illetve szűkebben a kelet-közép-európai térségben a környező országok élelmiszeripari fejlettsége és termelékenysége meghaladja a Magyarországit. Technológiai pedig, ha teljesen új technológiai környezet lesz a meghatározó a következő években. Ugyanakkor az is elmondható, hogy mind a két ágazat jelentős szerepet játszik a hazai gazdaságban nemzetgazdasági súlyánál és történelmi-földrajzi adottságainál fogva.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetgazdasági jelentőségét többek között az mutatja, hogy ebben a szektorban 2021-es adatok alapján az összes foglalkoztatott közel 7,5 százaléka dolgozik, viszont a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma éves szinten egyenlőtlen, szezonális jelleget mutat, leginkább a május-október hónapokat jellemzi a munkacsúcs. Az élelmiszeriparban ehhez képest általánosságban kiegyenlített a munkaerő iránti kereslet.

Kántor Gyöngyi szerint az összképet tovább árnyalja az egyes mezőgazdasági ágazatok eltérő munkaerő-igénye, a relatíve leginkább gépesített szántóföldi növénytermesztéstől az állattenyésztésen át a leginkább kézimunka-igényes zöldség-gyümölcstermelő és dísznövénytermesztő ágazatokig. Kínálati oldalon nehéz megfelelően képzett és akár napi 10-12 órát is, szezonálisan dolgozni képes munkaerőt találni.

Így vásárolnak élelmiszert a magyarok: meglepő, ami a boltokban történik

A magyar élelmiszergyártók költségek terén nem tudnak versenyezni külföldi versenytársaikkal.

Foglalkoztatási viszonyok

Ha belenézünk a KSH-jelentésekbe, akkor azt tapasztaljuk, hogy 2023-ban, az év utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 740 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 37 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 8 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek közül 4 millió 615 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75 százalék. A férfiak foglalkoztatotti létszáma lényegében nem változott, 2 millió 431 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,9 százalék volt - tájékoztatott Kántor Gyöngyi.

Már a haltermelésbe is jönnek a vendégmunkások?

Nincs más út az ágazat előtt, kénytelenek lesznek távoli országokból dolgozókat toborozni.

A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 22 ezer fővel, 2 millió 183 ezer főre nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig 71 százalékot ért el. A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 269 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,2 százalék volt. A „legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség” körében a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 88,3 százalék volt, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,8 százalékponttal, 69,6 százalékra emelkedett. Bár a 15-64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a legalacsonyabb érték (69,4 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte, ezt mégsem eredményez tömeges munkaerőt az észak-magyarországi munkaerőpiacon - emelte ki.

Fiatalok és a mezőgazdaság

Az az általános tapasztalatom, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés átalakult. Már a háztáji gazdaságok nem működnek, vagy nem úgy működnek, mint 30 évvel ezelőtt, amikor minden faluban, minden portán volt egy kis veteményeskert, vagy háziállat-tartás. Következésképpen már a kistérségekből származó fiatalok és szüleik is elszoktak az ezekkel járó fizikai megterhelésektől. Nemhogy vonzóvá nem lehet tenni egy középiskolás számára ezt a területet, hanem egyáltalán megszokni is kérdéses, hogy képesek-e. Természetesen meg lehet találni azokat a ma is családi gazdaságokban dolgozó fiatalokat, akik amúgy is ezt csinálják - de ebben az esetben pedig az a kérdés, hogy hogyan lehetne őket a családi vállalkozások, őstermelőség „bűvköréből” a nagyobb gazdasági társaságokhoz elcsábítani.

Edukáció

A szakember szerint a szokás-visszaszoktatás kialakításához szélesebb körű együttműködés szükséges. Úgy látja, az alap a problémák kezelésére az edukáció, amelyeket csak együttműködéssel és összefogással, szélesebb körben lehet megvalósítani. Kellenek hozzá a fiatalok szülői, az iskolarendszer, a kamara, az agrárminisztérium és a nagyvállalati lehetőségek összekapcsolása. Az egyszeri edukáció vagy találkozás azonban természetesen nem elég. Folyamatos impulzusok, rendszeres élmények kell, hogy érjék a fiatalokat ahhoz, hogy ne csak megszokják, hanem meg is szeressék ezeket a tevékenységeket. 

Minden munka megtanítása, észlelése, elsajátítása, elvégzése és annak visszajelzése egyébként a családban kezdődik. Amennyiben van egy támogató vagy megszokott szülői környezet és munkatevékenység ezzel kapcsolatban, ott nem a hozzászoktatás, hanem a nagyipari lehetőségek megszerettetése a kihívás. Ha azonban a szülők elzárkóznak teljes mértékben az ilyen típusú tevékenységektől, csak ritka esetben lehet a fiatalokat megszólítani. Felmerül tehát, hogy ne csak a fiatalok edukációjával foglalkozzunk, hanem a felnőtt-szülői generációt is megszólítsuk a téma érdekében.

Munkakörülmények

A munkaerőhiány mellett a szakképzett munkaerő előteremtése is jelentős problémákat okoz a szektorban. Az ilyen típusú munkát végzők általában szezonálisan dolgoznak, a munkakörülményeik nem „high-tech” módon automatizáltak. Manapság a szagok, a meleg - vagy éppen a hideg munkakörülmények sem túl vonzóak. Nincsenek kiemelkedő fizetések vagy csocsó-asztalok, babzsákok a ezeken a munkahelyeken - mondta Kántor Gyöngyi.

Ezzel csak azt szeretném szemléltetni, hogy valószínűleg könnyebb, illetve vonzóbb egy klimatizált irodában számítógépen munkát végezni, mint egy állattartó telepen. Nagyon kevés az olyan munkalehetőség ebben az iparágban, ahol telefonon keresztül ellenőrzik a telepi munkatevékenységeket, környezeti jellemzőket és így a fizikai-szezonális munka nem feltétlenül biztosít folyamatos és elegendő megélhetést. Amennyiben lehetőség és nyitottság, illetve tőke is lenne az iparág szereplőiben, hogy automatizáljanak, megkönnyítsék a jövő generációjának ezt a fajta munkatevékenységet, biztosan többen lennének nyitottak, hogy ilyen irányban képeztessék tovább magukat.

Nagy segítséget kapnak ezek a magyar cégek: erre használhatják fel a pénzt

Kapacitásbővítő program indul 5 milliárd forintos kerettel a magyarországi kis- és közepes vállalkozások számára.

Vendégmunkások

Tekintettel a magyarországi munkaerőpiacra, az észak-keleti régióban gombamód szaporodó autóipari beszállítókra, ahol több ezer munkásra is szükség van - természetes, hogy a könnyebb és élhetőbb munkakörülmények, a klimatizált csarnokok, a tiszta környezet, amit esetleg más iparágak kínálnak, elcsábítják az említett szektorokból a munkaerőt - mondta szakértő.

A Master Good cégcsoport olyan gyors növekedési pályán van, hogy évente 2-300 fővel több dolgozót foglalkoztatunk, s ezt a magyar munkaerőpiacról nem tudjuk pótolni. Számunkra ezért van szükség vendégmunkásokra. Cégcsoportunk 2019 óta foglalkoztat külföldi munkavállalókat, jelenleg a Fülöp-szigetekről van több mint 400 dolgozónk. Az ő foglalkoztatásuk határozott, két évre szól, aminek inkább a pozitív mintsem a negatív hatásait vesszük észre. A Fülöp-szigeteki munkások megbízható, dolgos emberek, akik könnyen beilleszthetők, mivel angolul is jól beszélnek. A velük való együttműködés többnyire zökkenőmentes

- tette hozzá Kántor Gyöngyi.