A helyettes államtitkár arra emlékeztetett, hogy a szabályozás elsősorban az ipar és a hatóságok számára nyújt technológiai és ellenőrzési támpontokat, ugyanakkor minden piaci szereplő számára irányadó. A cél az, hogy a fogyasztók és a kereskedők egyaránt pontosan tudják, mit várhatnak el egy-egy terméktől. A Magyar Élelmiszerkönyv ennek megfelelően a minőségi élelmiszer-előállítás előmozdítását és a fogyasztói tudatosság erősítését szolgálja - olvasható az Agrárminisztérium közleményéből.

Dr. Felkai Beáta Olga elmondta, az élelmiszerkönyv három kötetből áll, a kötelező előírások mellett irányelveket is tartalmaz, amelyeket fokozatosan emelnek át a jogszabályi környezetbe. A szabályozási munkát egy 15 fős, paritásos alapon működő szakbizottság felügyeli: hat fő képviseli az ipart, hat fő a minisztériumokat és a hatóságokat, míg három fő a tudományos és fogyasztóvédelmi területet. A rendszer működését jelenleg nyolc aktív szakbizottság segíti, többek között a húsipar, a tejipar, az édességipar és a sütőipar területén. Ezek a testületek dolgozzák ki az egyes termékkörökre vonatkozó technológiai részleteket, valamint a piaci változásokhoz való alkalmazkodás szakmai kereteit.

A helyettes államtitkár ismertette, hogy az elmúlt időszakban jelentős szigorítások történtek. Például a húskészítményekben sor került az érlelt kolbászoknál a félszáraz és száraz kategória létrehozása az eddigi piaci gyakorlatnak megfelelően. Ezentúl a kolbásznak is lehet nemespenész bevonata, nemcsak a szaláminak. A tejtermékek körében kiemelt figyelmet kapott a Trappista sajt szabályozása. A módosítás célja az volt, hogy a fogyasztók számára egyértelmű különbség legyen a valódi Trappista sajt és az úgynevezett „Trappista jellegű” utánzatok között, biztosítva ezzel az egységes minőséget a termékcsoporton belül. A sütő- és tésztaiparban új fogalmak bevezetésére került sor, így például megjelent a vadkovász és a friss tojással készült tészta meghatározása, reagálva a piaci igényekre és a fogyasztói elvárások változására.

Dr. Felkai Beáta Olga kifejtette, az élelmiszerkönyvi szabályozás célja, hogy ne lehessen a fogyasztókat megtéveszteni, ezért kiemelt figyelmet kapnak a termékmegnevezések és a valós összetételt feltüntető jelölések. Hangsúlyozta, a Magyar Élelmiszerkönyv egy folyamatosan megújuló rendszer, melynek célja a tisztességes piaci verseny biztosítása, a minőségi élelmiszer-előállítás ösztönzése és a fogyasztók védelme és, hogy hosszú távon erősítse a magyar élelmiszeripar versenyképességét.