Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tavalyi rendkívül nehéz év után idén jobb az időjárás, és csökkentek a termelési költségek, köztük az energia, a növényvédőszer, a vetőmag ára, a szállítás költségei. Ennek ellenére a termelés gazdasági környezete - az infláció és a kamatszint - még mindig nem kedvező, továbbra is elsősorban a kamattámogatott termékek jelentenek segítséget. Jelenlegi várakozásaink szerint azonban jövő év első felére, amikor kiírják a Vidékfejlesztési Program pályázatait, és útjára indul egy hozzávetőleg 3000 milliárd forintos támogatási program a magyar agráriumban és élelmiszeriparban, már megfelelő szintre mérséklődhetnek a piaci alapú finanszírozás költségei. Így a hitelintézetek, köztük az ágazat finanszírozásában élenjáró MBH Bank közreműködésével kezdetét veheti egy korszerűsítési hullám, amelyre égető szükség van a magyar élelmiszer-gazdaság hatékonyságának növeléséhez, többek között ahhoz, hogy képes legyen kevesebb energia felhasználásával jobb eredményeket elérni
- mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Hozzátette, legfontosabb feladatuk segíteni az ágazatot a fenntarthatóság, a hatékonyság, a versenyképesség és a jövedelmezőség erősítésében.
Egyre többen esznek ilyen húst itthon, de van még hova fejlődni
2022 eleji szintre erősödött vissza a bizalmi mutató
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 második három hónapjában 31 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Legutóbb 2022 év elején, az előtt állt hasonlóan magas szinten, hogy az orosz-ukrán háború az élelmezés biztonságában jelentkező kockázatok, az energiaárak megugrása és az inputanyagok drasztikus drágulása révén éreztetni kezdte hatását a globális és a hazai élelmiszer-gazdaságban is.
A mostani érték a januártól márciusig tartó időszakhoz képest 1,2 pontos, éves összehasonlításban pedig 1 pontos növekedést jelent. 2023 második negyedévében szinte minden alágazatban javultak a kilátások, de elsősorban az állati termékpályák pozíciója erősödött tovább. És bár továbbra sincs olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett - 3-5 százalékos növekedési pályát és minden ponton stabil ár-, valamint jövedelmi viszonyokat jelentő - 35 pontot, egyes termékpályák egészen közel kerültek ehhez.
Itt az új őrület? Egyre többen választhatják ezt a szakmát Magyarországon
Az állatenyésztés mintha jobb helyzetben lenne a növénytermesztésnél. Jók az árak relatíve, az árstop ellenére is. A tejnél lehet látni, hogy a 200 forintos árak 140 forintos árakra visszaestek, illetve a termelési költségek is csökkentek. Ráadásul meg tudják termelni a takarmányt is sok esetben a tenyésztők. Az energiaárak is nagyon szépen alakultak az elmúlt háromnegyed évben, ami a baromfiágazaton is jól meglátszik
- vélekedett Hollósi Dávid.
Elmaradt a kiemelkedő búza- és árpatermés, de kukoricából még lehet igazán jó évük a szántóföldi növénytermesztőknek
A tavalyi nagymértékű aszály után idén eddig kedvező volt az időjárás Magyarországon a hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok számára, és a várakozások szerint a továbbiakban is az lesz. A 2022-es szárazság nem hagyott nyomot az idei vetésekben, mindazonáltal a búza- és az árpatermés mennyiségben és minőségben is némileg elmaradt a várttól. Az árpa aratása befejeződött, hozzávetőleg 2,2 millió tonna terményt takarítottak be a gazdák. A termésátlag 5,5 tonna lett hektáronként, ami meghaladja a hektáronkénti 5,4 tonnás ötéves átlaghozamot. Búzából szintén 5,5 tonna hektáronkénti termésátlag várható, ami lényegesen magasabb az ötéves átlaghozamnál - hektáronkénti 5,2 tonna. A kukorica, amely tavaly nagyrészt odalett az aszály miatt, idén egyelőre jó állapotban van, a kritikusnak számító tenyészidőszakban csak az ország kis területén, elsősorban a Dél-Alföldön volt szárazság, így jelenleg biztatók a kilátások 7,5-8 tonnás termésátlagra lehet számítani, ami az elmúlt évek átlagának felelne meg.
Mindenki gazdálkodjon okosan, tervezzen! Úgy gondolom, ez a legfontosabb
- hívta fel a figyelmet Hollósi Dávid.
Megjött a friss jelentés: meglepő eredménnyel zárulhat az aratás idén
A felvásárlási árak jelenleg lényegesen alacsonyabbak a tavalyinál, sokan pedig a 2022 végén drágán vásárolt műtrágyával termeltek, ami ronthatta az eredményességüket. Azok viszont, akik kivártak, és idén vásároltak, már jobb jövedelmezőségre számíthatnak
- mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. Hozzátette, hogy egyes termények ára emelkedni kezdett a nemzetközi tőzsdéken annak nyomán, hogy Európa és a világ egyes pontjain komoly aszály sújtja a mezőgazdaságot, és Oroszország július közepén kilépett az ukrán gabona tengeri exportját lehetővé tévő egyezményből.
Mindezek fényében jó stratégia lehet rövid időre eltárolni a frissen learatott terményt, de hangsúlyozzuk: a termelőknek továbbra sem feladatuk, hogy spekuláljanak a készletekkel
- hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a gabonaárak mozgása nagyon nehezen követhető a világpiacon.
Most lehull a lepel: kiderült, mire számíthatnak a magyarok az árstop után
Kiegyensúlyozott állati termékpályák
Bár az élelmiszeripar teljesítménye jelentősen elmarad a tavalyitól - a legfrissebb adatok szerint 15 százalékkal csökkent a kibocsátás -, az állattenyésztés és -tartás költség- és értékesítési viszonyai jól alakultak az első fél évben. Kivételt jelent ez alól a tejtermelés: az ágazatban ugyan nagymértékben csökkentek az árak, viszont nagyon magas szintről indultak lefelé. A kereslet-kínálat egyensúlyának helyreállása javulást eredményezhet e téren is, ugyanis az időjárás a tejelő szarvarmarhák számára szükséges takarmány termelésének is jót tett, lényegesen több és jobb minőségű takarmányuk van azoknak a gazdaságoknak, amelyek a maguk által művelt területen állítják elő az állatok számára a takarmányokat. Kiemelkedően teljesít az idén a sertéstermékpálya. Amellett, hogy a takarmány- és az energiaköltség jelentősen csökkent, az értékesítési árakban továbbra is emelkedő pálya látható.
Az előző negyedévben azt mondtuk, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes
- mondta Héjja Csaba.
Kissé zsugorodik a kertészeti termelés, de jók a kilátások
Nem alakultak rosszul az időjárási viszonyok a kertészetek számára sem, többnyire kielégítő értékesítési viszonyok tapasztalhatók, igaz a bolti keresletcsökkenés hatással volt a termelőkre is, akik közvetlen kapcsolatban állnak az üzletláncokkal. A borászatok esetében szintén kielégítő a kereslet, ez az év kifejezetten jónak ígérkezik. Ugyan a palackok ára mint kiemelt költségtétel emelkedett, viszont az élelmiszeripar többi szereplőjéhez képest alacsonyabb adót kell fizetniük a palackozás után. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közzétette az idei szőlőárakra vonatkozó előrejelzését, amely szerint a tavalyinál valamivel magasabb árak várhatók, viszont borvidékenként jelentős eltérések láthatók
Taroltak a magyar borok a világ egyik legfontosabb versenyén
Akár már december előtt egyszámjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-infláció
Augusztus elsejével megszűnt az élelmiszerár-stop, helyette olyan intézkedésekkel találkozhatnak a vásárlók, mint a kötelező akciózás mértékének 15 százalékra emelése, az akciózás árképzésének megváltozása, illetve az online árfigyelő rendszer. Utóbbiak már működnek, a tapasztalatok alapvetően mind kereskedői, mind fogyasztói oldalról kedvezőek az MBH Bank agrár-élelmiszeripari elemzői szerint. Az árstopok kivezetése némi könnyebbséget adhat a kereskedőknek, ugyanis jelentős veszteségeik keletkeztek rajtuk tavaly. Az árstopok a 2022 februári bevezetésük óta 100-120 milliárd forint maradhatott a háztartásoknál a bank szakértőinek számításai szerint, ez a magyar élelmiszer kiskereskedelmi forgalom 2,5-3 százaléka. Hirtelen megszűnésük esetén azonban fennállt volna a kockázata annak, hogy 1-1,5 százalékkal gyorsul az infláció. Az említett intézkedések, illetve a piaci folyamatok nyomán azonban várhatóan nem lesz érdemi hatása a hatósági árak kivezetésének az élelmiszer-inflációs mutatóra.
Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői úgy vélik, hogy az bár az intézkedések révén több termék ára is alacsonyabb lesz, a boltokban tapasztalható keresletcsökkenés egyelőre nem enyhül, így további visszaesésre számítanak az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumenében az év hátralévő részében. E tényezők együttes hatásaként akár már december előtt egyszámjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-inflációs mutató - vetítették előre.
Az árfigyelő rendszer pedig egy nagyon jó, áldásos dolog, úgy gondolom, ez egy régi adósság volt
- vélekedett Héjja Csaba.
