Az élelmiszer-drágulás óriási port kavar a mai napig Magyarországon, ami talán nem is csoda, hiszen valóban szinte soha nem látott mértékben és ütemben emelkedtek meg az árak. Ráadásul ez határozta meg leginkább az elmúlt közel két évben a lakosság gazdasági helyzetét, az áremelkedés ráadásul messze a legnagyobb Magyarországon volt egész Európát tekintve. Idén januárra már csaknem háromszor akkora élelmiszer-drágulás volt Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan. Tavaly egyetlen év alatt átlag 50 százalékkal ugrottak meg az árak a magyar boltokban, kiugró mértékben a 27 tagállam közül. Magyarországon kétszer akkora volt az élelmiszer-drágulás, mint Romániában (23%), illetve Lengyelországban (21,2%). Ennek oka részben a forint árfolyamának gyengülése, illetve a kereskedelemre kivetett különadók voltak. Így hát nem meglepő módon a vásárlók is behúzták azt a bizonyos kéziféket, hiszen jelentősen csökkent a fogyasztás több termékcsoportban. Ez leglátványosabban talán abban jelent meg, hogy lényegesen kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a magyarok, mint korábban. Ennek pedig az az oka, hogy sokan egyszerűen nem tudják már megfizetni ezeket a termékeket.

Megszűnt az élelmiszerár-stop

augusztus 1-jével, bevezetése után 17 hónappal megszűnik az egyes alapvető élelmiszerekre bevezetett hatósági ár, vagyis az ársapka. A kifejezés vitathatatlanul a 2022-es (az üzemanyagok esetében pedig a 2021-es) év szava lett, amely előbb bekerült a közbeszédbe, majd meghatározóvá lett ott. Az intézkedést első körben a tavalyi év májusáig hozták, és az első időszakban még senki nem sejtette, hogy a kristálycukorra, a búzafinomlisztre, a napraforgó-étolajra, a sertéscombra, a csirkemellre - illetve nem sokkal később a csirkefarhátra - és a 2,8%-os tehéntejre is hatósági ár fog vonatkozni. Az érintett termékek köre egyszer bővült a tavalyi év során, novemberben bejelentették, hogy a friss tojás és a étkezési burgonya valamennyi fajtája is az árstop hatálya alá került. Az árstop egészen 2023. július 31-ig kitartott. Raskó György agrárközgazdász lapunknak korábban elmondta, hogy ezt az intézkedést rég meg kellett volna szüntetni, sőt, igazából be sem kellett volna vezetni. 

Árstop után kötelező akciók

Június 1-jétől elindult a kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben a háborús és szankciós áremelkedés miatt megnövekedett élelmiszerárak visszaszorítására. Ez egy újabb kormányzati intézkedés a magyar családok és nyugdíjasok védelmére. Az élelmiszerüzletekben 20 termékkategóriában számíthatnak a vásárlók. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter akkoriban elmondta, hogy az árletörés kapcsán a miniszter kiemelte: a kormány célja, hogy év végére egy számjegyűre csökkentse a szankciós inflációt. A már bevezetett intézkedések működnek, így az infláció tetőzött és csökkenésnek indult. A kötelező akciózás, valamint a júliusban induló online árfigyelő rendszer pedig az árak mérséklésén, a verseny fokozásán keresztül ahhoz fog jelentősen hozzájárulni, hogy az infláció csökkenése az év hátralevő részében drasztikusabbá váljon.

Döntött a kormány a kötelező akciózásról: ez vár a magyarokra a boltokban

Az infláció további visszaszorítása érdekében a kormány arról döntött, hogy a kötelező akciózást 2024. június végéig meghosszabbítja.

Az érintett üzletekben valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket szükséges a kötelező akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árnál legalább 10%-kal kedvezőbb áron értékesíteniük. Augusztus 1-jétől pedig már 15%-ra nőtt a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke és bővült az akciózásra kijelölt élelmiszerek köre is. Majd szeptemberben jött az újabb hír: a Kormány december végéig meghosszabbítja a kötelező akciózást, valamint a betéti kamatsapkát és a jegybanki kötvény vásárlás tilalmát - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A Kormány a kötelező akciózás 2023. december 31-ig történő meghosszabbításáról döntött. Majd nem sokkal később kiderült az is, hogy a kormány az infláció további visszaszorítása érdekében meghosszabbítja a kötelező akciózást 2024. június végéig.

Berobbant az árfigyelő rendszer is

Már működik a kormány árfigyelő rendszere, ahol hat nagy kereskedelmi lánc termékeinek ára hasonlítható össze. Az oldal közli a legolcsóbb országos árakat is termékenként. A megfigyelt árak kizárólag a multiláncokra vonatkoznak, a Coop, a CBA és a Reál árai nem kerültek be az adatbázisba. Az árfigyelő legfőbb szolgáltatása, hogy közli az egyes termékek legalacsonyabb árát, amely egyfajta referenciapontként szolgálhat a vásárlók számára. Mindez valóban jó ötletnek bizonyult és működik is, de már ezzel is volt trükközés: mint kiderült, Van olyan boltlánc, amelyik csak egy-két üzletében csökkenteti egyes alapvető élelmiszereknek az árát, hogy az új árfigyelő az összehasonlító oldalon legolcsóbb legyen. A rendszer elindulása versenyt indított a multik között, mivel azóta fokozottan figyelik a láncok azt, hogy a konkurensek mennyiért adják a termékeket. Sokak számára pedig presztízskérdés lett, hogy az árfigyelő az ő terméküket hozza ki a találati listán a legolcsóbbnak.

Van olyan termékkategória, ahol már megindult az árcsökkenés

Tavaly óta szinte hétről hétre számolhattunk be az egekbe emelkedő élelmiszerárakról, és bár a drágulás mértéke csökkent, az árak nem igazán mentek lejjebb, kivéve a tejtermékek esetében. Nem volt ritka a 6 ezer forint/kg-s trappista ár, ma már a feléért is megvehetjük a kedvelt élelmiszert. Ahogyan lapunk is megírta októberben, világszerte csökkent a nyerstej felvásárlói ára 2023 augusztusban az előző év azonos időszakához képest, de a teljes tejpor, a sovány tejpor és a cheddar sajt esetében is hasonló tendencia volt megfigyelhető. Magyarországon a nyerstej átlagára ugyan emelkedett szeptemberben az előző hónaphoz képest, ám az egy évvel ezelőtti időszaknál jelentősen alacsonyabb volt. A tejtermékek fogyasztói áraiban szeptemberben további csökkenés volt megfigyelhető az augusztushoz képest, a legnagyobb mértékű visszaesést a trappista tömbsajtnál mérték a szakemberek.

Csökken a tejtermékek ára a magyar boltokban: te is észrevetted?

2023 júniusában a tejek és tejtermékek árai már a megelőző hónaphoz képest is csökkenésnek indultak.

Az AKI PÁIR adatai szerint 2023 szeptemberében egy hónap alatt a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej feldolgozói értékesítési ára 3%-kal, a trappista sajté 2%-kal, az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé és az adagolt vajé egyaránt 1-1%-kal emelkedett, ezzel szemben a tejföl ára stagnált, míg a gyümölcsös joghurté 3%-kal csökkent. A KSH adatai szerint a pasztőrözött 2,8 és 1,5 százalék zsírtartalmú ESL-tej, valamint a 12 százalék zsírtartalmú tejföl fogyasztói ára egyaránt 2%-kal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej, a 20 százalék zsírtartalmú tejföl és a gyümölcsös joghurt egyaránt 3%-kal, a trappista tömbsajté pedig 5%-kal mérséklődött ugyanebben az összehasonlításban. Árnyalja ezt képet azonban az, hogy az élelmiszerek ára egy év alatt 7,1 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (49,7 százalék), a csokoládé és kakaóé (19,1 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (17,9 százalék), valamint a büféáruké (17,0 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 24,4, a liszté 15,8, a sajté 10,4, a vaj és vajkrémé 9,9, a száraztésztáé 7,4 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára 10,6, ezen belül a szeszes italoké 12,1 százalékkal nőtt.

Új jelölések is lettek az élelmiszereken

Egyre több terméken jelenik meg már Magyarországon is az úgynevezett Nutri-Score jelölés, ami egy zöld A-tól piros E-ig terjedő betű- és színskálából álló besorolási rendszer. Előbbi lehet valamilyen szempontból a legjobb élelmiszer, a piros E-vel jelölteket pedig talán csak módjával lenne célszerű fogyasztani. A termékeken a háztartási gépek energia-besorolásához hasonló módon színekkel, A-tól E betűig jelzik lényegében azt, hogy a termék fogyasztása, annak összetétele alapján milyen gyakorisággal javasolt az egészséges és kiegyensúlyozott étrend megvalósítása érdekében. A gyártók számára a védjegy alkalmazása ingyenes, ugyanakkor a védjegy működtetőinél lefolytatott regisztrációs eljáráshoz és ennek keretében tett vállalásokhoz kötött. Ez utóbbiak közé tartozik az is, hogy a gyártó az adott márka alá tartozó összes termékén feltünteti a védjegyet. Nem lehet tehát csak az „A” kategóriás termékeket kiemelni, hanem minden terméken szerepeltetni kell.

Változás a boltokban: egyre több ilyen élelmiszert vehetnek a magyarok

Magyarországon is fel-fel bukkan egy-egy terméken a Nutri-Score jelölés, amely első látásra olyan, mint a hűtő- és mosógépek energetikai besorolása.

Már az élelmiszerekben is lehet rovarfehérje

Bár a legtöbben ódzkodnak a rovaroktól, főleg akkor, ha még meg is kell enni őket, ennek ellenére úgy tűnik, hogy számolnunk kell velük a jövőben. Idén év elején az AM kiadott egy közleményt, melyben kitért arra is, hogy egy Nébih felmérés szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5%-a fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70%-uk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Sokan pedig nem is tudják, de már most is számos olyan élelmiszer van, ami tartalmazza ezt az összetevőt. Hiába is zárkózik el 10-ből 7 magyar attól, hogy rovarokból készült ételt egyen, így is a többség feltehetően naponta fogyaszt olyan élelmiszert, amelynek adaléka rovarból kivont anyag, vagy rovarváladék. A két széles körben alkalmazott ilyen adalék a kármin és a sellak. Míg előbbi húskészítmények, édességek, lekvárok, italok stb. piros árnyalatáért, utóbbi édességek, csokoládék, gyümölcsök és gyümölcskészítmények fényes hatásáért felelős. Éppen ezért az Agrárminisztérium szabályozná a rovarokat vagy azok lárváit tartalmazó élelmiszerekre vonatkozó előírásokat. Ez alapján a boltokban az ilyen élelmiszereket elkülönítve, a rovarfehérje-tartalmat pedig jól láthatóan jelezve lehetne csak árusítani. 

Fejlődnie kell a hazai élelmiszeriparnak

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető helyettese az Agrárszektornak elmondta, hogyan látja jelenleg a magyar élelmiszer helyzetét és azt, hogy az elmúlt években miben tudott nagyot fejlődni a hazai élelmiszeripar: szerinte még mindig velünk van a 90-es évek piaci átrendeződése és annak hatása. Elmaradt beruházások, magas külföldi tulajdoni arány, relatív alacsony jövedelmezőség, külföldi kézben tartott kiskereskedelem. Az élelmiszeripar általános modernizációja, digitalizációja, az innovatív gondolkodás megteremtése és az exportképesség jelentős javítása kulcskérdés. 

Előre kellene lépnünk abban, hogy minél több tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen, aki helyből képes az exportra, és nagy termelési volumenben képes dolgozni. Ezek köré aztán termelési integrációk alakíthatók ki, a hozzáadott érték nőhet, ez nyilván a kkv szektornak és a gazdatársadalomnak is egy üdvözlendő jelenség lenne, mert rá tudnának csatlakozni olyan projektekre, amelyekre önállóan esélyük sem lenne. Pozitív viszont, hogy látjuk a célt és annak fedezetét is. Valóban történelmi lehetőség, hogy 7-800 milliárd forint támogatás érkezhet a szektorba néhány év alatt. Ez összesen 1500-2000 milliárd forintnyi megvalósult beruházást is jelenthet. Ha a szektor fel tudja szívni ezt a forrást, akkor végbe mehet az a modernizáció, amit várunk

- vélekedett korábban a szakember.