Mi, az Agroloop-nál élen járunk, hiszen az első ipari méretű, takarmánycélú lárvatenyésztő központ megépítésére sikerült összegyűjtenünk a szükséges tőkét. Tavaly év végén több millió euró értékű tőkebefektetésről írtunk alá szerződést a Kék Bolygó Tőkealapok és a Lead Ventures Alapkezelő által képviselt Enter Tomorrow Kockázati Tőkelappal, de korábban az Eprolius Hungary Zrt. és a Gran Private Equity vezető magyar kockázati tőketársaság is jelentős befektetéssel segítette elő a vállalatunk indulását. Ha minden a tervek szerint alakul, az év végén megkezdhetjük a próbagyártást az üllői Aerozone Parkban épülő 13 ezer négyzetméteres üzemcsarnokukban, ahová napi 120 tonna alapanyag érkezik majd be, ebből évi 6000 tonna talajjavító granulátumot, közel 3000 tonna takarmányfehérjét és több, mint 600 tonna takarmányzsírt állítunk elő. Ezzel Magyarország is felkerül az európai rovar business térképre

- mondta lapunknak a szakember.

Beindul a rovarfehérje-gyártás Magyarországon

Több millió eurós befektetést kapott a magyar takarmánycélú rovarfehérje-gyártó cég.

Utat törhetnek a magyar rovarfehérjés termékek külföldön?

Egyrészt, jó néhány nagy európai kutyaeledel gyártó is vevőnk lesz, másrészt pedig egy magyar tulajdonú, ám multinacionális méretekben takarmányt gyártó cég, az UBM, mint stratégiai partnerünk biztosítja a nemzetközi porondon való megjelenést

- közölte Percze Rajmond.

Az Agroloop társalapító-ügyvezetője kitért arra is, hogy szerintük a rovarfehérje állati takarmány célú bevonása az élelmiszerláncba elkerülhetetlen. Számos előnye van a fekete katonalégy lárvájából készült takarmányfehérjének és zsírnak. Például hipoallergének, és olyan amino -és zsírsav spektrummal rendelkeznek, ami miatt remek emészthetőséget biztosítanak, miközben antibakteriális hatásuk is jelentős. Mindennek az együttes eredményeként segítik az alacsonyabb mortalitást, a szájban lévő káros baktériumokat megszüntetését, sőt, a vírusok ellen is hatásosak. Arról már nem is beszélve, hogy 30-40-szer kisebb ökológiai lábnyommal előállíthatók, mint a konvencionális társaik.

Letarolhatja a mezőgazdaságot a rovarfehérje-őrület: tényleg ezt kell ennünk?

Nem arról van szó, hogy a vasárnapi ebédre rántott sáskalábat fogunk enni, hanem, hogy a csirke vagy a sertés rovarfehérjét fogyasszon például szója helyett.

Jöhet a rovarfehérje-forradalom?

Mint ismert, a rovarfehérje-előállításához nem kellenek nagy földterületek, műtrágya és permetezőszerek sem. Minimális a friss víz és energia igény. Minél több állat tápjába jut ilyen minőségi alapanyag, annál jobb minőségű baromfit vagy tojás fogyaszthatunk és annál több földterület szabadul fel az élelmiszer célú mezőgazdaság számára.

Takarmány-előállítás vonatkozásában a „forradalom” már múlt időnek számít. Európában és Amerikában is rohamtempóban épülnek az egyre nagyobb üzemek és a fent taglalt előnyei miatt nem is látni a végét, hogy mikor lesz képes a gyártói háttér kielégíteni a piaci igényeket. Becslések szerint a takarmány célú rovarpiac az évtized végére eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve. További becslések szerint több mint 25 ezer embert foglalkoztatnak majd az EU-ban. 2030-ra az EU-ban elfogyasztott hal több mint 10%-a (ami körülbelül 30 adagnak felel meg minden európai esetében) olyan halgazdaságokból fog származni, amelyek rovarfehérjét használnak haleledelként.

Mint fentebb említettük, egyedülálló üzemet hoztak létre Üllőn, méghozzá azért, mert az alapítók Hollandiában találkoztak ezzel az innovációval, meglátták benne az előnyöket és lehetőségeket, és egy kis magyar farmon kipróbálták, hogy tényleg működik-e a szakirodalomban leírt biológia. Működött. Ezt követően már „csak” néhány környezetvédelem iránt elkötelezett befektetőt kellett találni, hogy áttörjék a start-up és a sikeres középvállalat közötti, sokszor végtelennek tűnő távolságot.  

Ahogyan beszámoltunk róla korábban, a rovarfehérjék az élelmiszeriparba is berobbantak. A bíbortetű páncélja és az indiai pajzstetű gyantás váladéka egyébként több élelmiszerben is megtalálható, ezeket rendszeresen fogyasztjuk, csak nem tudunk róla. Tavaly az Agrárminisztérium (AM) módosította az élelmiszerek jelölési rendeletét azért, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain. Ezekről részletesebben itt írtunk:

Hivatalos: így fognak kinézni a rovarfehérjés élelmiszerek a magyar boltokban

Megjelent az a rendelettervezet, ami alapján az Agrárminisztérium szabályozná a rovarokat vagy azok lárváit tartalmazó élelmiszerekre vonatkozó előírásokat.

Egyre több ilyen élelmiszert árulnak a boltokban: tényleg ezt etetik a magyarokkal?

Bár a legtöbb magyar hallani sem akar a rovarevésről, úgy tűnik, hogy egyre több élelmiszerbe "belecsempészték" már.