Valóban rendkívüli időszak áll mögöttünk, volt minden a magyar élelmiszeriparban: ársapkák, akciózás és megjelentek a beruházási támogatások is. Az élelmiszeripari ágazat 2023-as 12,1%-is visszaesése példátlan ebben az évszázadban. Ezt jól mutatja az is, hogy 2008-ban is csak 6,7%-os volt az ágazat termelési volumenének csökkenése. Az idei első féléves korrekció még nem elegendő ahhoz, hogy az ágazat elérje a 2022-es szintet

- mondta Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke a CIB Agrárkonferencián tartott előadásában.

Durva, ami a magyar boltokban történt: te észrevetted a változást?

A KSH szerint a kiskereskedelmi forgalom 4,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva itthon.

Éder Tamás előadásában kitért arra, hogy válságos időszakban az élelmiszeripar általában kiegyenlítettebb teljesítményt mutat, mint az ipar egésze. A belföldi értékesítése ugyanakkor tartós visszaesést mutat. Az élelmiszerkereskedelmi forgalom visszaesés kérdéses időszak minden évben kisebb volt, mint az élelmiszer beföldi értékesítésének visszaesése. 

Az élelmiszeripari ágazat teljesítményét tavaly az export nem tudta segíteni, ráadásul az idei első féléves volumennövekedés sem tudta kompenzálni még a 2023-as visszaesést. Tavaly az élelmiszerkereskedelmi forgalom visszaesését jelentősen meghaladta az élelmiszer beföldi értékesítésének csökkenése. 2024 első félévében egyelőre az élelmiszeripar belföldi értékesítésének növekedése meghaladta az élelmiszer-kiskereskedelem növekedését.

Viszik, mint a cukrot: rengeteg magyar élelmiszer megy külföldre

A pozitív vevői visszajelzések igazolják, hogy árban és minőségben is versenyképesek a magyar agrártermékek.

Árrobbanás a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági alapanyagok költsége 2021-ben robbanásszerűén megemelkedett, ami akkor még nem épült be a fogyasztói árakba. A piaci folyamatokat pedig jelentősen megzavarták az állami intézkedések. Ilyen volt például

• az ársapkák tartós fennmaradása,
• a kötelező akciózás,
• GVH vizsgálatok,
• árfigyelő rendszer,
• saját kommunikáció a politika szereplői részéről.

Éder Tamás arról is beszélt, hogy a kiskereskedelem kompenzáció során a gyártói márkás termékeken nagyobb áremelést hajtott végre. Jelenleg az ágazat gazdálkodását érintő problémák halmaza jelentős nagyságú és rengeteg bizonytalanságot tartalmaz. A fogyasztás lassan növekszik és hiány van a fizetőképes keresletből, emellett erősödött a diszkontozás is, nagyobb az importnyomás és a minőséggyengítési folyamatok ismét megjelentek. Hiány van továbbá a szakképzett és a szakképzetlen munkaerőből is, az állami terhek magas szintje pedig gyengíti az ágazat versenyképességét és növeli a fogyasztói árakat.

Nálunk is terem az aranyat érő élelmiszer: mégis vagyonokért árulják a piacon

Nem sok vargányával, őzlábbal vagy csiperkével kecsegtetett az idei év, de az őszi szezonban most többen bíznak.

Egyáltalán nem meglepő, hogy a magyar élelmiszerek drágák. Az a meglepetés, hogy ilyen központi terhek mellett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok árszintje csak 2023-ban érte el az EU-s átlagot. A nagy központi terhek melletti alacsony árszint azt jelzi, hogy a magyar élelmiszer-termékpálya jövedelemhiányos

- emelte ki a FÉSZ elnöke.

Hozzátette, a sok nehézség mellett lehetőségek is akadnak az ágazat szereplőinek:

Erősíteni kell a versenyképességet, fejleszteni a technológiát a fennálló lemaradások érdekében. Nemzetközi szinten is versenyképes üzemi méreteket kell kialakítani, az új fogyasztói igényeket kielégítő termékek fejlesztését és a „fenntarthatóbb” célokat támogató fejlesztéseket támogatni kell. Persze, mindez kockázattal is járhat, ennek ellenére mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló támogatási források a lehető legjobban hasznosuljanak.