EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Az elmúlt három évtizedben a magyar agrár-felsőoktatás számtalan átalakítást élt meg, ami azzal is együtt járt, hogy szinte alig volt olyan hallgató, aki ugyanazon az egyetemen kezdte a tanulmányait, mint ahol végül a diplomát megkapta. Ezzel egyidőben ráadásul óriási változások mentek végbe az agrártudományok terén és magában a környezetben is, ami mind alakította az agrárium megítélését és a fiatalok érdeklődését – mondta el az Alapvetés podcast legújabb epizódjában Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
Olyan változások zajlottak a társadalomban és a tudományban is, amikre nekünk reagálnunk kellett. Azt lehet mondani, hogy ezek és még a társadalmi szempontból kedvezőtlen folyamatok is a kezünkre játszottak. A COVID-nak például sok pozitív hatása nem volt, az viszont mindenképpen, hogy ráirányította a figyelmet a mezőgazdaság, az élelmiszertudomány és az élelmiszergazdaság fontosságára és jelentőségére
– mutatott rá Gyuricza Csaba. Akkor ismerték tehát igazán fel a modern társadalmak, hogy ez tényleg egy stratégiai ágazat, korábban ugyanis ez csak a tankönyvekben szerepelt. Mint a rektor kiemelte, "a szűk szakmai közösség ezt pontosan tudta és értette, a COVID viszont mindenkit szembesített azzal, hogy a határ lezárásával akár alapvető élelmiszercikkekből is átmenetileg hiány alakulhat ki egy olyan országban is, mint Magyarország, ami mindig arról volt híres és azt hirdette magáról, hogy sokkal több embert tud ellátni élelmiszerrel, mint ahányan itt élünk."
Kimondták: Magyarország akár 20 millió ember élelmezésére is képes lehet
Emellett az agráriumban megjelenő olyan új tudományterületek, mint a digitalizáció, az űrtechnológia és a robotika szintén egyre trendibbé, népszerűbbé teszi a mezőgazdaságot, így az agrárképzések megítélése ma már teljesen más, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt, amikor valóban egy nagy mélypontot kellett megélni.
Az intézmény vezetője azonban arról is beszélt, hogy nemcsak az agrárképzések hallgatói létszámának növelése a cél, a MATE ugyanis egyre több tehetséges és jó képességű fiatalt szeretne megszólítani. Ennek megfelelően évről évre emelik és idén is emelték a felvételihez szükséges ponthatárokat a legfontosabb zászlóshajó szakoknál, és így is el tudták érni azt, hogy a tavalyihoz képest nagyobb létszámban kerüljenek be hallgatók a MATE-ra.
De vajon mennyire készíti fel a frissdiplomásokat az egyetemi képzés a gazdasági és környezeti kihívásokkal küzdő magyar mezőgazdaság valóságára? Nemzetközi összehasonlításban mennyire tekinthető innovatívnak a magyar agrárium és elegendő-e mindez ahhoz, hogy érdemi előrelépést hozzon az ágazatban? És nyitottak-e a gazdák a fiatal generáció tudására és gondolkodására? Az Alapvetés podcast legújabb adásában ezekről a kérdésekről és a Portfolio agrárdíjakról is beszélt a MATE rektora, Gyuricza Csaba.
