December végén jelent meg a Magyar Közlönyben a kormány rendelete a családi gazdaságokról szóló törvény végrehajtásáról, amely tartalmazza többek között a mezőgazdasági őstermelőknek, az őstermelők családi gazdaságainak és a családi mezőgazdasági társaságoknak a nyilvántartásba vételére, valamint a hatósági ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat. A jogszabály, amely 2021. január 1-jén lépett hatályba, azt is felsorolja, melyek a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő, a tevékenységre és az előállított termékre vonatkozó adatok, és hogy az egyes hozzátartozók milyen dokumentumokkal igazolhatják magukat. Az Agrárszektor 2020 Konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében többek között a hazai agráradózás reformjának fontosságáról, valamint a legfontosabb változásokról beszélgettek a szakemberek. 

Besesek Botond, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, a magyar agráradózás reformja egyszerűsítést és a jövedelemadó csökkentését hozta magával, ami megegyezik a minisztérium adópolitikai céljaival. Hozzátette, az új jogszabály kialakítása során fontos szempont volt, hogy ne essen ki óriási adóbevétel, illetve ne borítsa fel a költségvetést, mégis minden réteg jól járjon, ez meg is valósult. Ugyanakkor legalább ennyire jelentős az is, hogy most már átláthatóan tud adózni egy mezőgazdasági őstermelő, ez korábban nem feltételnül volt így, hiszen sokkal bonyolultabb volt a rendszer, a reformmal azonban végtelenül egyszerű és világos lett. A helyettes-államtitkár kiemelte azt a pozitívumot is, hogy mostantól nincs szükség arra, hogy az őstermelők hosszan foglalkozzanak az adózzásal, végre tudnak olyan valós dolgokra koncentrálni, mint a mezőgazdaság vagy a gazdaság fejlesztése. 

 - hangsúlyozta. 

Az Agrárkamara 2018-as javaslati között az egyik legfontosabb téma volt a mezőgazdasági adózás, illetve a működési formák felülvizsgálata, az ezzel kapcsolatos legfontosabb pontokat pedig a különböző gazdafórumokon érkezett visszajelzések alapján dolgozta ki a NAK - tájékoztatott Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója. Mint mondta, ez a törvény a kamara szinte összes tagját érinti, a beérkezett reakciók alapján a gazdák kedvezően fogadták azt, hogy értékhatárok lejjebb lettek tolva, ez ugyanis arra ösztönzi őket, hogy tovább növekedjenek, emellett a CsMT-vel és az adminisztráció csökkentésével kapcsolatban is érkeztek a kamarához pozitív visszajelzések. 

Juhász Anikó, Cseszlai István, Besesek Botond (balról jobbra)

Érdemes kiemelni, például az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatban, hogy 2021 első féléve egy úgynevezett adategyeztetési időszak lesz, ami azt jelenti, hogy, ha az automatikus átállás során valamit pótolni, vagy módosítani kell, azt ebben az időszakban meg lehet tenni - közölte Cseszlai István. Hozzátette, az őstermelők családi gazdasága azt jelenti, hogy önmagában mindenki őstermelőnek számít, de nem kell mindenkinek egyénileg intéznie a dolgait, a gazdaságon belül lesz ugyanis egy képviselő, aki elvégzi ezeket, ráadásul, mivel megszűnik a fizikai őstermelői igazolvány, az egész úgy fog működni, mint egy egyéni vállalkozói nyilvántartás. A szakember beszélt arról is, hogy általános európai tendencia a gazdatársadalom elöregedése, kezd bőven 60 év felé kúszni az átlagéletkor, és nagyon ritka az, amikor még élők között lezajlik a gazdaságátadás. Ennek kultúrális oka is van, másrészt a mostani jogszabályi környezetet nem feltétlenül támogató, ugyanakkor Cseszlai István szerint a mostani új szabályozás adhat egy lökést a generációváltásnak, és a fiatalok könnyebben be tudnak majd lépni a gazdasági egységekbe, valamint a döntésekbe is be tudnak úgy folyni, hogy az átadó is biztosnak érezze a váltást. 

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára beszélt arról, hogy az elmúlt, több mint 20 éves pályafutása alatt nagyon kevés olyan közigazgatási folyamatot láttott, ahol ennyire mindenki akarta a megoldást, mint most az agráradózás megreformálása során. Tájékoztatott, hogy a benyújtáshoz képest, az utolsó néhány hétben az eredeti törvényjavaslat nem változott érdemben, kivétel a kistermelőket érintő részt, amelyben történtek módosítások a beérkező visszajelzések alapján. Mint mondta, vannak oylan területek, ahol még 2021-ben is alakítani kell majd a szabályozáson, ilyen lehet például az is, hogy az egyes formák között könnyebb legyen az átjárás. Hangsúlyozta, fontos, hogy a gazdaság gondolja végig alaposan, mi éri meg számára a legjobban, de ne kapkodja el a döntést, a mostani év egy tanulási időszak lesz mindenki számára. 

A Portfolio Agrárszektor 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

• Feldman Zsolt: Összetett kihívásrendszerben is jól teljesített 2020-ban a magyar agrárium
• A gyors büdzséalku és a klímavédelem fontosságát hangsúlyozta a lengyel agrárbiztos a Portfolio konferenciáján
• Drasztikus változást hozott 2020: megszólaltak a magyar agrárium nagyágyúi
• Elmebeteg év az idei az agrárhitelezésben
• Ezért fontos a magyar agráriumnak a gyors büdzséalku: üzent a lengyel agrárbiztos
• Csődhullám indul a magyar sikerágazatban? - Kormányzati segítséget kértek a vállalatvezérek a Portfolio konferenciáján
• Vallottak a szakemberek: lassan pont kerülhet a KAP-probléma végére?
• Ők lettek 2020-ban a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
• Hadat üzent a kiskereskedelmi multiknak Lázár János: ki kell szorítani őket az országból
• Megszólaltak a nagy vállalatvezérek: csődhullám indulhat a magyar baromfiágazatban
• Elárulták a szakértők: csak így lehet talpra állítani a magyar élelmiszeripart
• Ezt sok gazda meglépte: új korszakot indított a koronavírus-járvány a magyar agráriumban
• Őrült év az idei a magyar agrárfinanszírozásban: de mire számíthatnak a gazdák?
• Itt a bejelentés: dömpingszerű pályázatkiírások jönnek a magyar agráriumban 2021-ben
• Megtudtuk: ez okoz most komoly fejfájást a Sió gyümölcslégyártónak
• Lesz-e elegendő vetőmag és műtrágya a vírushelyzetben? - Vallottak a szakemberek
• Nagyot robbant az idei Agrárszektor Konferencia: 800 online néző követte az eseményt
• Amiről kevesen beszélnek: a generációváltás pénzügyi és befektetési oldalról nézve
• Így védhetők ki a milliárdos aszálykárok: új megoldások a magyar mezőgazdaságban
• Adatkezelés a magyar agráriumban - Mi az érdeke a gazdálkodónak és mi az államnak?
• Óriási lemaradásban a magyar élelmiszeripar: szemléletváltást sürgetnek az elemzők
• Megszólalt a szakértő: ezek a kihívások várnak a magyar agráriumra 2021-ben
• Víruscsapások az állattenyésztésben: erre készülhetnek a magyar gazdák 2021-ben
• Alapjaiban változik meg a permetezés Magyarországon: jövőre jöhet az új szabályozás
• Itt a bejelentés: teljesen megváltozik a területalapú támogatások ellenőrzése
• Generációváltás az agráriumban: már 2021-ben elkészülhet az átfogó szabályozás