Mindkét – szándékosan sarkosan megfogalmazott – felvezető gondolat igaz, nézőpont kérdése, hogy melyik megközelítést alkalmazzuk. A permeteződrónok magyarországi – de mondhatjuk európai – megjelenése konkrét előzmények nélkül és robbanásszerűen történt. Az igazgatás nem volt felkészülve, a növényvédelmi jogszabályok – ideértve a légi növényvédelmi előírásokat – nem tartalmaztak drónokra vonatkozó rendelkezéseket, ennél fogva ezen eszközök alkalmazása nem volt megengedett. De az ismert és fejlesztés alatt álló növényvédelmi technológiák sem erre a kijuttatási módra lettek kialakítva, sőt, az ehhez szükséges ismeret, szaktudás és tapasztalat is hiányzott.
Nem túlzás azt mondani, hogy a vason kívül semmink sem volt!
Ilyen körülmények között kezdtek el drónról permetezni az innovatív gondolkodású, vállalkozó kedvű szakemberek, illetve az új technológiában gyors haszonszerzést remélő kalandorok – máris elnézést kérek, nem a megbántás a célja a megfogalmazásnak, de a szakmai ismeretekkel nem rendelkező, a kockázatokat felmérni sem tudó „szolgáltatók” tevékenysége finoman szólva is kalandor vállalkozás!
5 év elteltével – majdnem – konszolidálódott a helyzet. Szinte minden feltétel rendelkezésre áll:
- megjelentek a pilóta nélküli légi járművek használatával kapcsolatos légiközlekedési előírások,
- kihirdetésre kerültek a speciális növényvédelmi szabályozók (44/2005 FVM-GKM-KvVM rendelet módosítása),
- rendelkezésre áll a növényvédelmi drónpilótaképzés követelményrendszere, képzési struktúrája és vizsgáztatási rendszere,
- kialakításra került a növényvédő szerek drónos kijuttatásának engedélyezéséhez előírt vizsgálatok és követelmények.
A felsorolás teljes körű, elvileg minden adott. A jogszabály – az európai uniós kereteket figyelembe véve – élhető, bár nem egyszerű. Az első növényvédelmi drónpilóták levizsgáztak, jelenleg (2024. január) 53-an szerepelnek a Nébih nyilvántartásában.
Növényvédő szer azonban nincs!
Ez idáig egy készítmény kapott drónos kijuttatásra engedélyokirat-kiterjesztést, az is egy nagyon speciális eset: csalogatóanyag mellé, kizárólag dió- és cseresznye-, meggykultúrákban. Ismereteim szerint több ígéretes készítmény kérelme – a szükséges vizsgálati eredményekkel együtt – már beadásra került, várjuk a kiterjesztéseket.
Röviden tekintsük át, milyen követelményrendszer került kialakításra a drónos növényvédelemhez
A növényvédelmi előírások a „hagyományos”, „nagy gépes” (hivatalosan zárt kabinú légi járművel végzett) légi növényvédelemhez analóg módon lettek kialakítva. Valójában ez nem is volt döntési helyzet, az Európai Bizottság állásfoglalása szerint a drónos növényvédelem légi növényvédelemnek minősül. Így tehát:
- növényorvos szakirányítása alapján végezhető, aki
- éves kijuttatási tervet készít, amit a kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya bírál el, vagy
- ún. ad-hoc bejelentést tesz,
- a kezelést megelőző munkanap 9 óráig bejelenti,
- munkatérképet, felhasználási utasítást készít,
- repülési naplót kell vezetni,
- repülésfigyelő személyt kell alkalmazni.
A növényvédelmi drónpilótaképzés egy összetett folyamat. Először is a bemeneti követelményeket kell teljesíteni, vagyis rendelkezni kell az alábbiakkal:
- érettségi végzettség vagy Mezőgazdaság és erdészet, vagy Gépészet, vagy Specializált gép- és járműgyártás, vagy Infor-matika és távközlés ágazatokban szerzett középfokú szakmai végzettség,
- B kategóriás jogosítvány,
- növényvédelmi alapfokú képzettség (80 órás tanfolyam, „zöld könyv”).
A permeteződrónokhoz szükséges jogosítás megszerzése egy több lépcsőből álló, moduláris képzési rendszer, ahol minden egyes „lépcsőfok” önmagában is feljogosít bizonyos tevékenységek végzésére, permetezni azonban csak a legutolsó képzés teljesítését követően, a Nébih nyilvántartásába történő felvételt követően szabad!
A szükséges képzések:
- A1-A3 képzés. A legalapvetőbb, pilóta nélküli légi járművel kapcsolatos előírásokat tartalmazza. Egyéni felkészülést követően a KTI-nél szervezett vizsgával zárható le, de sokan az osztrák légiközlekedési hatóság honlapján keresztül, online vizsgáznak le. Bárhol is történt a vizsga, 5 éves időtartamra szóló, az EU területén mindenütt elfogadott tanúsítványt ad.
- A2 képzés. Az első pontban foglaltakhoz képest mélyebb ismereteket ad, ennek megfelelően több tevékenység végzésére jogosít, de – az első pontban foglalt A1-A+ képzéshez hasonlóan – csak a nyílt (open) kategóriába sorolt műveleteken belül!. Online elvégezhető pl. a Légtér.hu képző intézménynél.
- Pilóta nélküli légijármű-vezetői igazolvány. Az ehhez szükséges képzés elvégzése feljogosít a speciális kategóriába sorolt műveletekre. A képzés jelenléti, vagyis személyes megjelenést igényel, és már tartalmaz gyakorlati oktatást is.
- Növényvédelmi drónpilóta tanfolyam: a Nébihnél nyilvántartásba vett intézményeknél végezhető, kifejezetten szakmai jellegű képzés. A gyakorlati képzést is magába foglaló tanfolyam vizsgával zárul, amelyet akkreditált vizsgaközpontok szervezhetnek. A vizsgán nemcsak elméleti követelményeket kell teljesíteni, hanem el kell végezni egy kijelölt terület permetezését is (természetesen tiszta vízzel!)
A képzési anyag sokrétű, összetett. Sok kritika éri, folyamatosan egyszerűsítési igények merülnek fel. Látni kell azonban, hogy a légi növényvédelem ugyanazt jelenti zárt kabinú pilótafülkével rendelkező légi jármű és permeteződrón esetében is. Az előző gépekhez a Nyíregyházi Főiskolán 3 éves képzés keretében mérnöki oklevéllel rendelkező pilóták kerültek kiképzésre, akik magas szakmai színvonalon, és biztonságosan végezték a növényvédelmi munkákat. Ehhez képest jelentős könnyítést jelent a moduláris, tanfolyami jellegű oktatás, a további egyszerűsítés erősen a minőség vagy a biztonság rovására menne!
A felhasználható növényvédő szerekről – illetve azok hiányáról – már volt szó. Szólni kell azonban a termésnövelő anyagokról is, hiszen drónról külön – a készítményre vonatkozó – engedélyeztetési procedúra nélkül kijuttatható valamennyi termésnövelő anyag, ennek csak az észszerűség szab határt. Lombtrágyák, növénykondicionáló készítmények vonatkozásában sok eredményes próbálkozás történt már!
Mindezek a növényvédelmi/tápanyag-gazdálkodási tevékenységhez szükséges speciális követelmények. A permeteződrón azonban, mint légi jármű, további követelmények teljesítését is igényli:
- nyilvántartásba vételi kötelezettség a drónra és a drón üzemeltetőjére vonatkozóan,
- felelősségbiztosítás kötése,
- nyilvántartásba vétel mint növényvédelmi szolgáltató (ha nem gazdaságban alkalmazza) – megyei kormányhivatalnál és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaránál.
Hol van a permeteződrónok helye? Milyen jövő előtt állnak?
A technikai fejlődés üteme óriási, szinte naponta találkozunk valamilyen újítással. A permeteződrónokra is igaz ez, ezért megítélésük a jelenlegi technikai szinten lehetséges. Ezek a növényvédelmi eszközök – a közhiedelemmel és (egyes) hirdetésekkel ellentétben nem a kimagasló minőségű munkájuk miatt igényelnek figyelmet. A szórásképük változatos, egyenetlen. A keresztirányú szórásegyenlőtlenség messze a földi gépektől elvárt érték fölött van, valamivel a hagyományos repülőgépek és helikopterek által elért értékek alatt. Mindez azt jelenti, hogy van még hova fejlődni, másrészt olyan műveletek során részesítsük előnyben, ahol nem a szóráskép az elsődleges.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a drónok sok esetben kiegészítő szerepet látnak el. Rendkívüli helyzetekben (pl. felázott talaj, a hidas traktor munkamagassága fölé nőtt állomány) valós alternatívát jelentenek. Erdészetben kifejezetten előrelépést jelent az alkalmazásuk.
Az éjszakai permetezésről külön kell szólni!
Mivel térkép, illetve GPS alapján repül a drón, és a drónpilóta munka közben nem irányítja, így sokkal egyszerűbb éjszaka munkát végezni vele. Ez mindaddig igaz, amíg a környezeti, időjárási körülmények nem szólnak bele: a harmat miatt könnyebben csorog le a permetlé, illetve – a kisebb cseppméretből adódóan – könnyebben alakul ki elsodródást okozó állapot. A növényvédelmi drónpilóta számára nem jelent többletfeladatot a gép irányítása, azonban a meteorológiai viszonyok figyelemmel követése, értékelése és a megfelelő reagálás végrehajtása külön kihívás.
Gyakori érv a permeteződrónok alkalmazása mellett a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségek kiaknázása. Ez így is van, de tudni kell, hogy a növényvédelemben a precíziós megoldások kidolgozása még nem tart olyan szinten, mint a tápanyag-gazdálkodás esetében.
A legnagyobb volumenű növényvédőszer-felhasználás a gyomirtási munkák során történik. És a foltkezelési megoldások is elsősorban ezen a területen alakultak ki: előzetes felmérés alapján a kijuttatási térképen a drón útvonala a foltok helyzete és nagysága alapján kerül megtervezésre. A tarlókezelések során lehet kimagasló eredménnyel alkalmazni ezt a technológiát, itt jelentős mennyiségű növényvédőszer-megtakarításra van lehetőség.
A kártevők elleni (precíziós) védekezésben szintén megvan a lehetőség a foltkezelésre, bár kevésbé elterjedt gyakorlat, illetőleg bizonyos helyzetspecifikus eljárások (pl. szegélykezelés) már régóta ismert és alkalmazható eljárások, hagyományos permetezőgépekkel is.
A kórokozók elleni (precíziós) védekezés veti fel a legtöbb kérdést. A betegséget okozó mikroorganizmusok (elsősorban gombák) elleni védekezés alapja a megelőzés, vagyis az egészséges állomány megőrzése a cél, a fertőzés bekövetkezését kell megakadályozni. Ebben leginkább egy korszerű növényvédelmi előrejelzés tud támpontot adni. Vannak kuratív (gyógyító) hatású készítmények, ezek azonban leginkább a fertőzés bekövetkezte és a tünetek megjelenése közötti időszakban hatékonyak. Ehhez már a rendelkezésünkre állnak olyan monitoring eljárások (kamerák és kiértékelő szoftverek), amelyek a tünetek kialakulása előtt kimutatják a fertőzés bekövetkeztét. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen felvételezést el tudjunk végezni, nagyon pontos időzítésre van szükség, amihez viszont elengedhetetlen a magas szintű szakmai ismeret. Tulajdonképpen a növényvédelmi előrejelzés alapján érdemes végezni, és egyfajta megerősítést jelent a kezelésről való döntés során a monitoring drónok ilyen irányú alkalmazása. És ezzel a gondolattal visszakanyarodtunk az előrejelzés fontosságához…!
Ezzel azonban nem ért véget a drónok növényvédelmi alkalmazási lehetőségeinek taglalása. A felsorolás végtelen, hiszen egyre gyakrabban találkozunk új megoldásokkal, amelyek további lehetőségeket biztosítanak a növényvédelem számára is. Csak egy példa: a mezei pocok elleni védekezés céljából a csalétek (Pocok-Tox, Rodent-Stop) kiszórásához is van drónra szerelt eszköz. Az előzetes felmérés alapján a járatba (illetve legyünk reálisak, a járat környékére) juttatja ki a csalétket. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egy engedélyezett eljárás, de mindenképpen figyelemre méltó és érdemes megvizsgálni az alkalmazhatóságát – figyelembe véve, hogy a jelenlegi csalétekszórási gyakorlat milyen kijuttatási minőséget jelent!
Összefoglalásként elmondható, hogy a drónok növényvédelmi alkalmazása dinamikusan fejlődő ágazat, amelyben nagy lehetőségek vannak, de kiaknázásához elengedhetetlen a felkészült és alapos szakember!
Szerző: Jordán László, szakértő, Légtér.hu
(x)