Érdemes azzal kezdeni, hogy a főbb gyomfajok mekkora kárt okozhatnak a napraforgóban. A nehezen irtható magról kelő gyomok által okozott kártétel kísérleti adatok tanulsága szerint eléri a 700–1400 kg/ha-t gyomfajtól és fertőzöttségi szinttől függően. A nagy gondot okozó gyomok közül a szerbtövis, a csattanó maszlag és a selyemmályva által okozott veszteség 700 és 1000 kg/ha között van, míg a parlagfű által okozott kár gyakran az 1000–1400 kg/ha-t is eléri, de találkoztunk olyan kísérlettel, ahol a termésveszteség elérte a 2–2,5 t/ha-t is. De 1 db/m² tő képes 235 kg/ha termésveszteséget okozni kukoricában. A kisebb habitusú gyomnövények közül a varjúmák 100 db/m² fertőzöttség esetén 10%-os veszteséget képes okozni szintén kukoricában. A cikk írásának idején a napraforgó termelői ára 140 ezer Ft/t volt (forrás: AKI), így a gyomok által okozott termésveszteség a 100 ezer Ft-tól indul és akár a 350 ezer Ft-ot is elérheti.

Az időzítésnek szintén nagy szerepe van a sikerességben. A napraforgóra is igaz az, hogy ha minél tovább hagyjuk gyomtengerben szenvedni, annál nagyobb kár keletkezik a termésképző elemek fejlődésében. Tehát minél hamarabb ki kell iktatni a gyomokat a növény életéből. Kísérleti eredmények igazolják, hogy a kizárólag posztemergens kezelésben részesített területek termése akár 400–600 kg/ha-ral is elmaradt azon táblák eredményétől, amelyek alapkezelést is kaptak. A fenti terményárból kiindulva az alapgyomirtás elhagyása 56–84 ezer Ft/ha értéket jelenthet, amelyet csak részben ellensúlyoz az alacsonyabb vegyszerköltség. Ha csak posztemergens gyomirtásra alapozunk, akkor annak költsége 25–35 ezer Ft/ha (Listego Pro vagy Fluence a kétszikűek és Leopard az egyszikűek ellen), de ha alapkezelés + állománykezelést is választunk, akkor a technológia teljes ára 50–55 ezer Ft/ha (Gardoprim Plus Gold vagy Boxer). Tehát a 20–25 ezer Ft/ha-ral olcsóbb gyomirtó szerrel szemben van az 56–84 ezer Ft/ha termésveszteség, így a teljes „bukta” 30–60 Ft/ha körül van.

Szintén volt jelentősége a 2–4 és a 6–8 leveles állapotban végzett gyomirtások termésre gyakorolt hatásában. Ebben az esetben – természetesen a gyomfajok számától és a fertőzöttség mértékétől függően – 200–400 kg/ha különbözet volt a termésben. A posztemergens gyomirtás időzítésének elcsúsztatása pedig további 28–56 ezer Ft/ha-ral csökkentheti a pénztárcánk súlyát.

A forintosítható adatokon kívül meg kell említeni azokat az előnyöket, amelyek nehezen számszerűsíthetők. Az alapkezeléssel szinkronban tartjuk a később csírázó gyomokat, amelyek ellen könnyebb a posztemergens kezelések pontos időzítését meghatározni. Egyes gyomfajok (pl. szőrös disznóparéj) ALS-rezisztens biotípusai ellen preemergensen védekezhetünk egy más hatásmechanizmusú készítménnyel. Egy tiszta állományban kedvező időjárás esetén elhagyható a betakarítás előtti állományszárítás, csökkentve a taposási károkat. 

A fenti számok jelzik a technológia kritikus jellegét. Az alapkezelések elhagyása látszólag olcsóbb technológiát jelent, de a másik oldalon termésveszteséget generálunk. Érdemes ezeket a tényeket is figyelembe venni akkor, amikor a gyomirtás technológiáját tervezzük.

Papp Zoltán, gyomirtó szer kampánymenedzser, Syngenta Kft.

www.syngenta.hu

(x)