A víz mindig fontos, így a talajok lezárása, a tárolt víz megtartása kihagyhatatlan kezdő lépés. Aki mulcsot hagyott, még kevesebb vizet veszít, ami hasznos vízhiányos években. Fontos az időben végzett talajmunka, hogy még tudjon ülepedni a magágy, ami az egyöntetű, egyenletes kelés alapfeltétele.
Ezzel a művelettel dolgozzuk is be – ha ez elmaradt – a tervezett alaptrágyát (NPK), amennyiben az indokolt. A talajvizsgálati lapok tanulmányozása, értelmezése itt segíthet a spórolásban. A napraforgó elemigényei eltérnek a kukoricától, kalászostól, így közepes foszforellátottságnál már nem lesz megtérülő a pótlása, de káliumnál a jó ellátottsági szintre kell törekedni. A nitrogénigénye és hozzáférése sem a szokásos, mivel a mélyebbre hatoló gyökérzetének köszönhetően azt akár 100 cm mélységből is képes felvenni. Kifizetődő lehet megméretni az ásványinitrogén-készletünket mielőtt nekilátunk a szórásnak. A túlzó nitrogén magas, megdőlésre hajlamos állományt eredményez, de az olajtartalomra is negatívan hat. Kifejezetten előnyös ismerni ezt a kiváló nitrogénhasznosító Sureli, Subeo, Suviedo (NX22316) és az SY Barilio hibridek esetében. Nitrogént spórolhat velük. A humusznak is, mint nyári nitrogénforrás komoly szerepe van a napraforgók ellátásában.
A vetéskor kiadott starternek csak ott lehet termésre is hatása, ahol az ellátottsági szintek nem érik el foszforból a közepest, káliumból a jó szintet. A vetéssel együtt kiadott rovarok elleni talajfertőtlenítő szer, mint a Force 1.5 G kiküszöböli a talajlakó kártevők okozta veszteségeket, de ha Force Evo-t alkalmazunk, foszfor-, nitrogén-, mangán- és cinkpótlást is biztosítunk egyetlen termékkel.
A vetés mélysége és ideje is fontos tényezők a kezdeti fejlődésre. A vetésmélységre nézve még mindig igaz a megállapítás, KITE 1992: könnyű talajon 6 cm, középkötött esetében 5 cm, míg igen kötött talajon maximum 4 cm lehet. A kisebb ezerszemtömegű magvaknál erre fokozottan kell ügyelni.
A vetésidő egy másik sarkalatos tényező és több táborral találkozni a sorrend tekintetében. Egyik, aki előbb veti a napraforgót, mint a kukoricát, a másik, aki csak utána. A Syngenta részéről a későbbi vetést támogatjuk, amikor a talaj már tartósan eléri a 10 oC-os hőmérsékletet, de minél magasabb, annál gyorsabb a kelés.
Az alapja, hogy a napraforgó is hőösszeget gyűjt, mint a zöldborsó, 4,4 oC, vagy a kukorica, ahol a 10 oC feletti napi közepek adhatók össze. A napraforgónál nyugodtan használhatók a 6 oC feletti napi közepek, amelyből 90–100 oC ha összejön, kikel a napraforgó.
A kitettség, talajlakóknak, vadkárnak, időjárásnak minél rövidebb, annál több napraforgó jut el a virágzásig, majd a termésérésig. Ezt lemodelleztük korábban egy konkrét tavaszra és ennek megfelően is történtek a kelések 2022-ben (ábra).
Aki korán kel aranyat lel igaz lehet, de nem a napraforgónál. Aki kapkod, az könnyen ráfázik inkább a hozzá illő szlogen. Ne túl korán, ne túl mélyre történjék a vetés, ha napraforgóról beszélünk.
Szeleczki Attila fejlesztőmérnök, Syngenta Kft.
(x)
