Elsőként Derdák Gábor, a MAGOSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Fiatal Gazda Gazdakör elnöke, helyi gazdálkodó beszélt a termelésben könnyen és ingyenesen használható digitalizációs megoldásokról, a sertéstartás gyakorlatáról, valamint az Agrár-EDIH projekt lehetőségeiről.
Másodikként „A digitalizáció alkalmazásának lehetőségei a tejelő tehenészetekben” címmel Dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyetemi docense, a Precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnökképzés vezetője adott elő az Ebergényi kastélyban. Szólt a fejéstechnológia fejlődéséről, a kötetlen tartásról, a robottechnológiáról, az egyedi adatok méréséről, az RFID-azonosításról, a bendőbólusz használatáról, valamint az adatrögzítési és -kezelési rendszerekről. Kiemelte, mennyire fontos a tehén és a fejőrobot viszonya, továbbá a selejtezés és a robotos fejésre szoktatás. Végül a közel 35 résztvevő videókat nézhetett meg a fejőrobot működéséről, miközben a szakember elmondta, hogy a fejés és a beszoktatás során a mesterséges intelligencia tanul, megjegyzi a feltételeket, rövidít és hatékonyabbá teszi a működést.
A szakmai program harmadik előadója Dr. Alexy Márta agrármérnök, az ELTE Informatikai Kar egyetemi docense, az Óbudai Egyetem tudományos főmunkatársa, a Birdwatcher startup társalapítója volt. Ő a nagyüzemi baromfihús-termelés digitalizációs lehetőségeiről beszélt, megemlítve az adatgyűjtés, az adattovábbítás, az adattárolás és az adatelemzés témáit. Ismertette a szenzorok, a mikrofonok és a kamerák fontosságát, a gépi tanulást, a mesterséges intelligencia lehetőségeit, továbbá az algoritmusok és a Deep Learning jelentőségét. Kiemelte a mesterséges neurális hálókat, valamint a precíziós baromfitartás motivációit is. Kitért a Birdwatcher fejlesztésre, amely gépi látásra alapozott súlybecslést végez, ennek kísérleteiről, vizsgálatairól és eredményeiről is beszélt.
Az előadások végén a szakemberek a résztvevőkkel közösen beszélték át az őket érdeklő témarészeket.
Szerző: Csurja Zsolt
Kapcsolódó cikk:
