Melyek az idei szezon kihívásai a kalászos gabona értékesítésében, miért jelent veszélyt az ukrán gabona?
A piacot szó szerint a feje tetejére állította az ukrán háború, átalakultak a bejáratott piacaink.
A hazánkban előállított gabona mintegy felét exportra értékesítjük, 2023-ban az exportált mennyiségből mintegy 2,4 millió tonnát az Európai Unióba szállítottunk ki. Ennek a tételnek az 54%-a az olasz, míg 23%-a az osztrák piacon került értékesítésre. Létkérdés, hogy ezeknek a piacoknak az igényeivel, működésével és trendjeivel tisztában legyünk annak érdekében, hogy célzottabban, tudatosabban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Az olasz piac kinyílt, jelentős mennyiségű gabonát importál a keleti piacokról. Ez a volumen jóval nagyobb, mint a háború előtti időszakban, amikor is az utolsó öt év átlagában 2,8 millió tonnát importáltak a keleti régióból, ez a szám a 2023-24-es gazdasági évben megközelíti a 10 millió tonnát. Ezekből az országokból: Ukrajnából, Moldáviából, Oroszországból és Szerbiából jellemzően alacsonyabb minőségű gabona érkezik be. Kevesebb inputanyag-felhasználás mellett, az Európai Unióhoz képest kevésbé szigorú szabályozási környezetben állítanak elő gabonát, továbbá a földrajzi elhelyezkedésükből kifolyólag logisztikai előnyük van a vízi útvonaluk által. Vagyis, ezek az országok sokkal nagyobb volumenben tudnak homogén árut előállítani és olcsóbban eljuttatni azt a célpiacokra. Mivel Magyarországon a keleti országokéhoz hasonló minőségű árut állítunk elő hasonló beltartalommal, kénytelenek vagyunk versenyezni velük, ami az előbb említett körülmények miatt szinte lehetetlen.
Úgy tudunk érvényesülni az exportpiacainkon, ha engedünk a megszokásainkból, és prémium minőséget állítunk elő!
Az elmúlt 10 évben a mennyiségi szemlélet uralta a gazdák termelési szokásait, a bőtermő fajtáktól volt hangos minden médium, méltánytalanul kevés szó esett a minőségi termesztésről. Mennyi időnek kell eltelni ahhoz, hogy a mennyiségi szemléletmód minőségibe forduljon át?
Az elmúlt években egyre több gazda hitte azt, hogy üzemi szinten képes a 10 tonnás búza előállítására.
Be kell látnunk azonban, hogy nem, illetve egyre kevésbé tudjuk kihasználni a genetikai potenciálban rejlő lehetőséget, csak hajkurásszuk a nagy terméspotenciálokat. Az országos termésátlagok nem haladják meg a 6 tonnát, a jobb adottságú megyékben sem érjük el a 7 tonnás termésátlagot hektáronként. Mindezeket látva, mindössze néhány nagyüzemnél indokolt a kizárólag mennyiségi szemlélet megtartása. Fókuszba kell kerülnie a célpiacok igényeit szem előtt tartó termelésnek, ami jelen esetben a prémium minőségű termény előállítását jelenti. Jó példa erre Ausztria, ahol bő 10%-kal magasabbak a termésátlagok, mint hazánkban, ennek ellenére az ország keleti (szárazabb) régiójában a bőtermő fajták részaránya mindössze 20%. Ezzel szemben hazánkban fordítva van, a prémium minőséget adni képes fajták részaránya a legfeljebb 20%, ami rendkívül kevés. Véleményem szerint akkor lesz trendforduló e téren, ha a prémium búza kerül túlsúlyba, ehhez azonban a gazdaszemléletnek kell gyökeresen megváltoznia. Minimum 3 év, amíg a vetőmag-forgalmazó cégek, a megfelelő genetika birtokában, kellő volumenben tudnak előállítani prémium vetőmagot. Egy új fajta kinemesítése 7–10 évet vesz igénybe. Tartós kihívással számolunk tehát, ami alkalmas genetika birtokában 3, annak hiányában legalább10 év alatt végbemenő irányváltást jelent. A hosszú távú folyamat elején vagyunk még, de ha nem reagálunk időben és rugalmasan a piaci kihívásokra, a gazdaságunk jövőjét kockáztatjuk. Természetesen nem kell hátat fordítanunk a bő termőképességű fajtáknak, viszont mérlegelnünk kell, hogy érdemes-e mindenhol és bármi áron a bő termést erőltetni.
Mit jelent pontosan a prémium minőség?
Először is leszögezném: a prémium minőség nem keverendő össze a magas fehérjetartalmú étkezési búza minőséggel. Hazánkban jelenleg még a mennyiségi fehérje szemlélet uralkodik a búzatermesztésben, ehhez képest a prémium kategóriát a magas fehérjeminőséggel párosuló magas fehérjetartalom jelenti. A felvevőpiac a reológiai tulajdonságokra, vagyis a farinográfos, alveográfos és extenzográfos paraméterekre alapozza a minőségi követelményeket.
A fajtában van kódolva a prémium minőség, vagy a termesztéstechnológiától függ annak megléte?
Amíg a mennyiségi fehérje szemléletű termesztés eredményességét elsősorban a termesztéstechnológia határozza meg, addig a prémium búza előállításának lehetősége – a W a P, L, P/L stb. paraméterek eredményei – genetikailag kódolt tulajdonságok, vagyis már a fajtaválasztásnál eldől, hogy beléphetünk-e a „prémium klubba”.
Sok szó esik a korai fajtákról, amelyek alkalmasak a negatív környezeti hatások tompítására. Mindez a végén nem jelent-e hátrányt a termésmennyiséget nézve?
Egyértelműen felértékelődött a rövid tenyészidejű fajták szerepe. Az egyre szélsőségesebb időjárás azt követeli meg, hogy a lehető legrövidebb időt töltse a kultúrnövény a szántóföldön. A Karintia Kft. mögött álló nemesítőházak abban hisznek, hogy Magyarországon a Pannon régióra nemesített, rövid tenyészidejű fajtákat érdemes alkalmazni. Hogy ne kelljen kompromisszumot kötnünk a termésmennyiség tekintetében, a kalászolás és az érés közötti időtartamot növeljük úgy, hogy a kalászolás idejét hozzuk előre.
További érveket itt olvashat
Szerző: Gáspár Andrea
Karintia Kft., Facebook, Instagram
(x)
