A kukoricára is rájárt a rúd, az őszi aszály, hosszan tartó meleg, hatására, berobbant a gomba fertőzés. A jövőre nézve, feltehetjük a kérdést, hogy mit lehet csinálni, a tendencia az, hogy száraz és nagyon meleg nyarak jönnek. Vegyszeresen kell megoldani, vagy ha a talaj „egészségesebb” lenne, tudna-e ez annyit segíteni, hogy a növények ellenálló képessége nagyobb legyen!
Amit most látunk, vízben kevésbé dúskálunk! Azt lehet mondani, hogy az ország jelentős részén, csapadékból deficittel rendelkezünk! Ez most azt vetíti előre, hogy a kapások terén, nem szabad rekordterméssel számolni! Azon régiókban, ahol nyáron kevés a csapadék, nagyon át kell gondolni, hogy a kukoricát egyáltalán el szabad-e vetni. A jó tervezés fél sikert hoz!
Január közepén a TMG – REAG rendezvényen, a merre továbbról kaphatunk információkat, érdemes minél több előadást meghallgatni.
Az intenzív, talajművelés zsákutca? – első ránézésre, ha leforgatjuk pl. a gombás kukoricaszárat, akkor megoldottuk a kérdést. Ezt azzal is össze lehetne hasonlítani, hogy amikor otthon takarítunk, akkor a szemetet beseperjük a szőnyeg alá vagy sem? A szár maradványt olyan apróra kell szecskázni amilyenre csak lehet, az asztalt le kell tenni amennyire csak lehet, le kell „borotválni a földet” ellenkező esetben, egy mulcsozóval kell pluszba lejárni a területet, ezután egy jó mulcs kultivátorral egyenletesen bedolgozzuk a talajba a szármaradványt. A talaj élet elvégzi a többi feladatot!
A nyereségesség, a tervezésnél kezdődik. A növényvédelmet is ugyanígy meg lehet és kell tervezni. Ezen felül legyünk mindenre nyitottak. Különböző biológiai növényvédő szerek kombinálása a kémiával, sokszor ugyan olyan eredményes, mintha csak a kémiát használnánk, ezen felül kevésbé stresszeli a kultúrnövényt, vegyszer maradék mentesebben tudunk terményt előállítani.
A növény védelemben a vegyszeres gyomirtás mellett egyre többen használnak mechanikus gyomirtó eszközöket is.
Az őszi alap gyomirtást elvégezve, tavasszal egy gyomfésű segítségével, a kelésben levő gyomokat eltávolítjuk, ezen felül a lekeményedett felszínt fellazítjuk és a kiszórt műtrágyát bedolgozzuk. A tavaszi műveletet egy menetben is el lehet végezni, egy front tartályból adagoljuk a műtrágyát, a gyomfésű elé pedig ki lehet szórva egyből be is van dolgozva, így időt, energiát spórolunk, veszteséget csökkentünk, ezen felül a kereszt és hosszirányú szórás egyenletességet növeljük.
A kapásnövények esetében is nagyon nagy hatásfokkal tudunk dolgozni egy gyomfésűvel. Vetés előtt az éppen csírázásban levő gyomokat ki lehet szedni, ezután, ha elvetettünk a kelés előtt lehet még a gyomfésűt használni, akár a teljes felületű kémiai kezelés bedolgozására. Kelés után amikor a növényeket már nem bántjuk lehet használni megint a gyomfésűt, addig amíg el nem kezdődik a sorköz művelés.
A mechanikus gyomirtás a vegyszeressel kombinálva, tetemes költségmegtakarítást tud elérni úgy, hogy a termés nem csökken! Lassan már mindenki GPS által, vezérelt, kormányzott traktorokkal dolgozik. Innen már csak egy kis lépés, hogy a munkagépek, a vetőgépekre is kerüljön egy antenna, és ez irányítsa a traktort azért, hogy a csatlakozó sorok pontosak legyenek.
Abban a pillanatban, hogy a csatlakozó sorok hajszál pontosak, a szóba jöhet a permetezővel végzett sávos permetezés.
A sávos permetezés új ajtókat, lehetőségeket nyit meg előttünk. Az egyik a gyomirtás, másik a növény védelem és a speciális, mikro-tápanyagok növényekre való juttatása.
A permetezőt kétféle rendszerrel lehet felszerelni, GPS antenna, RTK rendszerrel, vagy kamerával. Az RTK rendszerrel már a vetés előtt, meghatározott nyomokon tudunk közlekedni, így pl. cukorrépánál, már vetés előtt sorközöket tudunk kezelni, olyan gyomirtóval amelyiket a növény nem bírna ki, egy másik menetben pedig a sort kezeljük. Az így megosztott kezeléssel, nagyban növelni tudjuk a hatásfokot! Az állományban történő sávos permetezésnél, használhatjuk az RTK rendszert, vagy egy kamerát, ami felismeri a sort, hasonlót mint, amilyet a sorközművelőkön találni.
A permetező ilyen irányú használatához, szükséges a tökéletes szórókeret vezérlés, illetve a sűrűbb fúvóka osztás.
A LEEB permetezők egyedi szórókeret vezérlése lehetővé teszi a pontos kijuttatást oda, ahova kell. A precíz keret vezérlés, azt jelenti, hogy a keret stabilan halad az állomány felett, nem billeg, így a pontos távolságot is be lehet állítani, a tökéletes szóráskép eléréséhez.
A növény védelem és a talajművelés kéz a kézben járnak. A közelmúltig inkább azzal foglalkoztunk, hogy a nagy mennyiségű szármaradványt, forgassuk be a talajba mert akkor a gombabetegségeket elkerüljük. Az utóbbi években, az is kiderülni látszik, hogyha a talaj egészségesebb, akkor nagyon sok minden másképp történik. A túl intenzív talajművelés és az extrém nagy mennyiségű műtrágya hatására, a talajélet drasztikusan lecsökkent a termőföldekben, így a szármaradvány lebomlása is lassabban megy végbe. A talajművelés intenzitás csökkentésével, a mulcsos technológiában, a takaró növények használatával karöltve, 2-3 év alatt a talaj életet (mikrobiomot) helyre lehet állítani, ezután a növényeink is egészségesebbek lesznek, jobb lesz az „immunrendszerük”.
Egy újabb lépés a mulcsos talajművelés után a rotációs NoTill, amelyet úgy lehet leírni, hogy amikor extrém körülmények vannak, (száraz vagy nedves) akkor direkt vetést végezünk, amikor a talaj állapota megengedi a művelést, akkor a szármaradvány mennyiség függvényében, mulcskultivátorral, egyenletesen bedolgozzuk a talajba.
Az egyenletesen bedolgozott szármaradvány, egy egészséges talajban nagyon gyorsan lebomlik. A több éve NoTill-ben használt talajokon, akkora a talajélet, hogy a felszínről elbontja a szármaradványt.
A víz egy olyan faktor, hogy ha van akkor nem érdekel senkit, amikor hiány van belőle, vagy nincs, akkor veszi észre mindenki, hogy baj van. Már most az látszik, hogy hiány van, és nagyon kevesen gondolják azt, hogy a tavaszi szezon kezdetéig ez pótlásra kerülhet. Mit jelent ez? Aszály!
Nagyon sokat beszélünk a mulcsos és NoTill technológiákról, meg lehet ezekkel menteni a talajt, a terméseket, a termelőket a klíma változás árnyékában.
Az ország azon régióiban, amelyek aszályra hajlamosak, vagy éppen elsivatagosodnak, lehet, hogy csak a talajművelés változtatása nem lesz elég, több, sokkal több kell. Ezek a plusz változtatások valószínű, hogy határon átnyúlóak kell legyenek, mert egy régió, és az ottani problémák egy politikai határnál nem állnak meg.
A növénytermesztés és a technológiák a közel jövőben változni fognak, mert alkalmazkodni kell, de továbbra is az a véleményem, hogy jó lenn minden termelő, minden parcellája mellé, legalább egy csemetét ültetne.
Szász Zoltán, +36-30/743-0302, Horsch, Facebook, YouTube
Fotó, videók: HORSCH
(x)
