A kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) is támogatja, hiszen valamennyiünk érdeke, hogy a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták, illetve tájfajták fennmaradjanak, újrahonosodjanak.
Az Európai Unió jóváhagyta az őshonos gyümölcs tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendeletet, így a tárca a jogszabály megjelentetésével is hozzájárul a kezdeményezés sikeréhez. A minisztérium feladata, hogy a "száműzetésben tartott", elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot.

Az üzletekben alig néhány zöldség- és gyümölcsfajta közül válogathatnak a fogyasztók, pedig több ezret őriznek belőlük a hazai génbankok. Régi őshonos tájfajtáink, mint a Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya nemcsak az íz és a gazdag beltartalom miatt értékesek. Ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem.

Az akciót Kovács Gyula pórszombati erdész, örökségvédő gyümölcstermesztő kezdeményezte. Felhívásában azt kéri, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján mindenki oltson, ültessen egy fát.

A kezdeményezéshez a Vas Megyei Önkéntes Centrum is csatlakozott, és faültetési akciót hirdetett március 25-ére, hogy minél több településen létesüljön egy-egy őshonos fákból álló gyümölcsöskert. A Tündérkertek találkozójának védnöke Szarvas József színművész, aki Viszákon telepített tájfajtákból álló közösségi gyümölcsöst. Vas megyéből többek között Alsóújlak, Győrvár, Kőszeg, Oszkó és Szombathely csatlakozott a programhoz. Az akciót a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász is segíti.

forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája