Nincs ok pánikra - Emberre nem veszélyes a sertéskór

agrarszektor.hu
A beteg állatok húsát is elfogyaszthatjuk.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A sertések PRRS-mentesítése nem okoz kárt sem az országnak, sem az állattartóknak, a fertőzöttség a nagyobb telepeken is csak 10 százalékos, a fertőzött állatokat pedig a vágóhidakon szokásos körülmények között vágják le, nem kényszervágáson.

Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, országos főállatorvos az MTI-nek hangsúlyozta: bár a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) jelentős gazdasági károkat okoz, a fertőzött állatok húsa nem veszélyes, emberi fogyasztásra alkalmas.

A nagy létszámú sertéstelepek PRRS-fertőzöttsége 10 százalékos, szemben a sajtóban megjelent 30-50 százalékos mértékkel. A kis létszámú állományoknál - a magángazdaságokban - a fertőzöttség ennél alacsonyabb, 3-5 százalékot tesz ki.

Kardeván Endre azt is kiemelte, hogy abban a hét magyarországi megyében, ahol elkezdődött a sertésállomány PRRS-mentesítése a fertőzöttség még alacsonyabb, ezrelékekben mérhető. Egy-egy megyében ugyanis csak egy vagy kettő nagy létszámú sertéstelep található. A mentesítést így gyorsan el lehet végezni.

A mentesítési folyamat miatt kár nem éri az ágazatot, sőt a sertéstartóknak inkább haszna származik abból. A PRRS-mentesítésen átesett telep ugyanis eléri a négyes mentességi szintet, amellyel a telep sertésállománya felértékelődik, és jobb piaci pozícióból lehet az állatokat értékesíteni.

Az országos főállatorvos beszámolt arról is, hogy a mentes telepekről kívánják a vágóhídra került állatokat pótolni a mentesítésbe bevont telepeken. A fertőzött állatokat vágóhidakon szokásos körülmények között vágják le, tehát nem leölés vagy kényszervágás történik.

A betegséget elsőként az Amerikai Egyesült Államokban állapították meg 1987-ben. Európában először Németországban is Hollandiában jelent meg 3 évvel később.

Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-biztonságért és az agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek korábban elmondta, hogy a PRRS egy olyan vírusos megbetegedés, amely kocákban elsősorban reprodukciós zavarokat, fiatal sertésekben pedig légzőszervi tüneteket idéz elő. Csak a házisertéseket és vaddisznókat fertőzi meg a vírus, az emberre veszélytelen.

A betegség kártétele jelenős, a gazdasági károk közé tartozik, hogy a beteg állatok több takarmányt fogyasztanak, és csökken a választott malacok száma is, drágul a tenyésztés.

A hét megyére: Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, továbbá Vas, Zala és Somogy megye - kiterjedő PRRS-mentesítési projekt célkitűzése az, hogy még az idén lecseréljék az összes állatállományt, és ezek a megyék fertőzésmentesek legyenek, így akár 2015-ben a PRRS-től mentessé lehet azokat nyilvánítani.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?