Mit hoz a jövő a tejszektor számára? Véget ér-e a nyerstej árak csökkenése? Bővül-e végre a belföldi piac? A tejszektor közösségi marketing alapjának bővítése és a pályázati források bővülése már ebben az évben lökést adhat a hazai tejiparnak, de az exportpiaci kilátások sem kedvezőtlenek.

Egy éve fordult a trend

Éppen egy éve, hogy a nyerstej felvásárlási árai hosszú évek emelkedési trendjei után esésbe fordultak. A hazai tejárak nemzetközi folyamatoktól való függése miatt ennek hátterét is sokkal inkább a nemzetközi piacon kell keresni, mint itthon.

Az elmúlt évek legfontosabb ilyen tendenciája, hogy a tejtermékek egyre nagyobb aránya fordul meg a világpiacon, és az ottani ármozgások fokozódó hatással vannak az egyes országok nyerstej áraira. Ahogy azt a mezőgazdasági tömegcikkek esetében már megszoktuk, a tejárak világszerte egyre inkább együtt mozognak.

Csökkent az árkülönbség

Ez olyannyira megfigyelhető, hogy az egyes - a tejpiacon meghatározó - országok dollárban számolt tejárai közötti 2000-ben még 3,3-szoros különbség mára 1,5-szeresre zsugorodott. Ez alól kivételt olyan országok képeznek, mint például Japán, ahol sajátos tejpiaci körülmények uralkodnak.

Az elmúlt évi árcsökkenések a globális tejtermelés egyre gyorsuló növekedésének, a kereslet-bővülés lassulásának, az orosz embargónak és az erősödő dollárnak együttesen köszönhetők. Az előttünk álló években sem számíthatunk az áremelkedési trend tartós visszatérésére.

Kínára és Indiára is figyelni kell

Ennek hátterében a legnagyobb tejtermelő országokban tapasztalt tartós termelékenységnövekedés és a Kínában újra beindult növekedés áll, de India tejtermelésének dinamikus bővülése is fontos tényező. India akár már az évtized végére az Európai Uniót megelőzve a világ legnagyobb tejtermelője lesz, és jelentős soványtejpor-exportőrré válik. Annak, hogy a középtávú előrejelzések sem tartalmaznak áremelkedést sem a nyerstej, sem a tejtermékek vonatkozásában, az a legfontosabb üzenete számunkra, hogy a hatékonyság növelését tovább kell folytatni mind a tejtermelésben, mind a feldolgozásban.

Fentieket alátámasztják az alábbi grafikonok. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint decemberben a magyarországi tejfelvásárlási átlagárak 8 százalékkal voltak az egy évvel korábbi szint alatt. Egyúttal csökkent a korábbi jelentős különbség a belföldi és az export felvásárlási árak között (éves átlagban a nyerstej kiviteli ára 6 százalékkal haladta meg a belföldi termelői árat). Közel negyedével vissza is esett a nyerstej-kivitel.

A világpiacon is jól megfigyelhető a trend. Három meghatározó termelő: Új-Zéland, Brazília és az Egyesült Állomok árai is jelentősen estek tavaly.

Térségünk felvásárlási áraiban is mindkét tényező - az együtt mozgás és a csökkenés - tetten érhető.

Az árak mérséklődése mellett a hazai tejszektor tavalyi évét a felvásárlás 9 százalékos növekedése, és - ezzel szoros összefüggésben - a tejtermékek bruttó termelésének és belföldi értékesítésének egyaránt 5 százalékos emelkedése jellemezte. Eközben a tej és tejtermékexport 1 százalékkal volt alacsonyabb 2014 első tizenegy hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A tej és a tejtermékek feldolgozói értékesítési ára 4 százalékkal nőtt egy év alatt. A fogyasztói árak szintjén - a KSH adatai szerint - a pasztőrözött 2,8 százalék zsírtartalmú friss tej ára 6 százalékkal emelkedett, a trappista sajté 7 százalékkal nőtt egy év alatt.

Sokasodnak a kihívások

Miközben a tejtermelést éppen a nagy "tehetetlenség", a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás lassúsága jellemzi, jelenleg is egy sor kihívásnak kell egyszerre megfelelnie. Ilyen a fent részletezett árviszonyok változása mellett a hamarosan megszűnő tejkvóta, a hazai földpiaci szabályozás, a takarmányozás színvonalának növelése (különös tekintettel a GMO mentességre), a támogatási rendszer átalakulása. E korántsem teljes sor végén pedig álljon a belföldi piacért, fogyasztóért folytatott küzdelem.

Az egy főre jutó tej és tejtermékfogyasztás tekintetében Magyarország körülbelül negyvenedik a világon, az Európai Unió tagállamai közül csak kettőben alacsonyabb a fogyasztás. A Takarékbank Agrár Központjának előrejelzése szerint, a jelenleg mintegy 165 liter tejnek megfelelő egy főre jutó tej és tejtermékfogyasztás az évtized végére 10 literrel bővülhet. A tejfogyasztás szerkezetében emelkedni fog a joghurtok és sajtok aránya.

Százmillió mehet tejmarketingre

Mindezek fényében tudjuk igazán értékelni a belföldi piac bővülése érdekében tett lépéseket. Azon túl, hogy a gazdasági helyzet javulása, a reálbérek emelkedése a tejtermékek piacára is gerjesztőleg hat, a kormányzat is aktív. Jó példa az iskolatej-akció, amire tavaly 3,4 milliárd forintot fordítottak, 1 milliárddal többet, mint egy évvel korábban.

A tejipar számára is nagy lehetőség, hogy ebben a pénzügyi-kifizetési ciklusban számukra is jelentősen bővül a pályázati úton elnyerhető fejlesztési források kerete. Márpedig az exportképesség fejlesztése minden feldolgozó számára a növekedés feltétele.

Döntött az agrárminiszter

Itt van továbbá a szaktárca vezetőjének minapi döntése, amely szerint február 15-től azoknak a tejpiaci szereplőknek is kötelező lesz pénzügyi hozzájárulást fizetniük a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT) közösségi marketing alapjába, akik nem tagjai a szervezetnek. Az ez által akár százmillió forintosra is duzzasztható alap már olyan léptékű marketing akciókat tud majd megvalósítani, amelyek érzékelhető tudatosodást, hazai termékekkel szembeni elkötelezettség-javulást tudnak elérni, és ezáltal a belföldi piac bővülését eredményezhetik. A szervezettség a tejszektorban eddig is gyors ütemben növekedett. A TT a tejtermelés mintegy 70 százalékát, a tejfelvásárlás mintegy 85 százalékát, míg a kiskereskedelmi forgalom 60 százalékát képviseli.

Piaci kilátások

Ebben az évben - mintegy 2 százalékos mértékben - folytatódni fog a globális tejkínálat bővülése. Az árak stabilizálódására inkább csak az év második felében számíthatunk. Az állatok felértékelődése a szektor jövőjének záloga is egyben. A többcélú hasznosítás, több lábon állás, csúnya szóval "a tevékenység diverzifikálása" a tejtermelés jövőjének záloga. Egyben a banki finanszírozhatóság egyik sarokpontja. A tejtermelés és a selejtállatok vágóhídi eladása mellett a tenyészüsző értékesítés és a melléktermék hasznosítás is üzleti kiegészítő tevékenység a tehenészetek számára.

A tejtermelés vonalán a közvetlen értékesítés saját autókról vagy automatákról történő megszervezése, a nyerstej-exportba való bekapcsolódás adódik fejlesztési területként, de csak a hagyományos tejipari beszállítás fenntartása mellett ajánlott. A megfelelő méretű telep anélkül tud évente tenyészüszőket értékesíteni, hogy azt termelési potenciálja és genetikai bázisa megsínylené. A trágya talajjavítási vagy energetikai célú hasznosítása pedig szintén egyre jobban kibontakozó tevékenység. Az előttünk álló évek az állomány stagnálása, további koncentrálódása jegyében telnek majd.

Negatív spirál a tejiparban

A magyarországi tejipar halmozottan szenvedte el a korábbi romló gazdálkodási körülmények utóbbi években felerősödő hatásait. Önmagában a negatív spirálból való kiszabadulást csak nagyon lassan tudja megoldani. Ehhez nagy szüksége van a kormányzat és a fogyasztók segítségére. E téren a marketing alap bővítése és a pályázati források bővülése adhat már ebben az évben egy lökést.

Az exportpiaci kilátások sem kedvezőtlenek. Jó példa keleti szomszédunk, ahol gyors ütemben csökken a tejfeldolgozók száma. Csak tavaly több mint 50 üzem zárt be, és a jelenlegi 130 üzem felére is várhatóan ez vár. Az önellátás csökkent, miközben a fogyasztás egyre inkább terelődik a kereskedelmi csatornákba.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ