Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon az egy főre jutó éves marhahúsfogyasztás 2,5 kg körül alakul a KSH adatai szerint, vagyis tizedannyit eszünk belőle, mint sertésből vagy baromfiból. Így nem csoda, hogy elsősorban a külföldi - például török - piacra termelünk, pedig jószágaink sokszor a nyugati genetikával is állják a versenyt. A lajosmizsei Lakk György nevű hétéves charolais tenyészbika például kategóriájában első díjat nyert a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok idei rendezvényén.
A szarvatlan genetikát képviselő példány még mindig elég ritka a charolais-nál - mutatta be az 1540 kg-os állatot az agrárszektor.hu-nak Bujdosó Márton, a tulajdonos Charolais Kft. ügyvezetője, aki egyben a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete elnöki tisztét is betölti. Díjnyertes tenyészbikájuk ezzel a húsformával, rámamérettel, hátszerkezettel a szarvalt egyedek közt is kiemelkedően mutat.
A szarvatlan charolais változat annak ellenére gyorsan terjed a világon, hogy a franciák 10-12 éve még nem is törzskönyvezték ezt a genetikát. A piac viszont igényli, ráadásul az állattenyésztési törvény is előírja, miközben a szarvtalanítást csak orvos végezheti, érzéstelenítés mellett, ami komoly pluszköltséget jelent. A tehenek a vemhesség utolsó időszakában nagyon agresszívek, és a hosszú, hegyes szarvukkal sok hasfalsérülést okoznának egymásnak. A legjobb, legkíméletesebb megoldás genetikával megoldani a szarvtalanságot - mondja Bujdosó Márton.
A Lakk György névre keresztelt bika utódaira akár 2000-2500 gramm napi súlygyarapodás jellemző, valamint a jó húsforma és lábszerkezet és, illetve a már említett szarvtalanság. A lajosmizsei Charolais Kft. naponta 1400-1500 állatot etet, köztük 650 tehenet, amelyekre sok bikát használnak, de a díjnyertes jószág utódai a legjobb francia genetikát is verik az ügyvezető állítása szerint.
A tenyészbika még mindig aktív korú, és addig akarják tartani, amíg "nem fáj neki az élet". Nem csoda, hiszen valódi "sztárról" van szó: amikor tavaly megkapta a Champion díjat, még a szlovák Markíza televízió élő műsorába is bekerült.
A magyar húsmarhapiac a sikerek és elismerések ellenére is meglehetősen hektikus. Bujdosó Márton elmondta, hogy évek óta sok árut értékesítettek a török piacra, ám most központosították a beszerzést, így tavalyhoz képest 30-40 százalékkal is csökkentek az árak, ami minden termelőt érzékenyen érintett. Már csak azért is, mert a húsmarhának egyetlen hozama az évente ellett borjú, annak kell tehát elbírnia a tehenek tartási költségeit. A felülről való beavatkozás miatt a gazdáknak így viszont már nem sok minden marad.
A megoldás az összefogás lehetne, bár a szövetkezés fogalmához az elmúlt évtizedek alatt rengeteg negatív érzés és felhang társult. Pedig a felvásárlópiac koncentrált, szinte egy kézben összpontosul, a termelők érdekérvényesítési képessége így még gyengébb. Nyugati példák mutatják, hogy a tömörülés az egyetlen járható út, de ez Magyarországon talán majd csak a következő generációval tud megvalósulni - véli Bujdosó Márton.