Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A nagy termelésű tejelőtehenek az ellést követően nem képesek annyi takarmányt elfogyasztani, amennyi a termeléshez szükséges energia biztosításához kell. Ha a laktáció korai szakaszában energiahiány lép fel, az emésztési és szaporodásbiológiai problémákhoz vezet. A szubklinikai masztitisz például nehezen diagnosztizálható, hiszen látszólag a kifejt tej és a tőgy szövete is normálisnak tűnik (nem forró, illetve nem érzékeny).
Számos ismert módszer létezik a tej analízisére, ezek között szerepel például a glikoproteidek kimutatása a vemhesség megállapításához, vagy a beltartalmi vizsgálatra is alkalmas infravörös vizsgálatok. Közép-infravörös hullámhosszon a laktóztartalom is mérhető. A laktóz a tej szilárd frakciójának fő alkotó része. Általában 48-50 g/kg mennyiségben fordul elő benne. A laktóz az élelmiszer- és gyógyszeripar széles körben használt alapanyaga, világviszonylatban árfolyammal is rendelkezik. A tej laktóztartalmát figyelembe veszik Dániában és Hollandiában a tej árának megállapításához.
Egy francia gazdasági tanácsadó szervezet (BCEL-Ouest) több mint 214 000 minta elemzése után arra jutott, hogy a laktóztartalom mennyiségéből következtetni lehet az energiahiányos állapotokra és a kezdődő tőgygyulladásra is. A tejcukor ugyanis a tej ozmózisegyensúlyának fenntartásáért felelős, ezért koncentrációja nagyon stabilnak mondható. Ha az egyedi szinten mért tejcukormennyiség ingadozik, akkor ennek oka lehet a vércukor hiánya (energiadeficit), vagy a tejmirigy sejtjeinek nem megfelelő működése (hiszen a tejtermeléshez laktóz is kell), ami összefüggésben áll valamilyen tőgyproblémával. Szubklinikai masztitisz és energiahiányos állapot esetében igazoltan kisebb a tej laktózszintje.
Ezen megfigyelésekből kiindulva kell először meghatározni a tehenészetre jellemző, specifikus laktózszinteket. Ez a paraméter ugyanis függ a fajtától, a laktáció stádiumától, a termelés szintjétől és egyéb tényezőktől is. A referenciaszintek felállítása után már be lehet azonosítani az eltérő eredményeket mutató egyedeket, így időben beavatkozhatunk, megelőzhetjük a nagyobb problémákat.
A bretagne-i szervezet egyelőre tehenenként és évente 2,5 eurós bevezető áron ajánlja diagnosztikai szolgáltatását, karbamid-meghatározással egybekötve (utóbbi a fehérjeellátásról és -emésztésről informál, a magas tejkarbamidszint szaporodás-biológiai problémákat okoz). Ha valaki az 5 eurós csomagot választja, akkor ezen kívül ketonanalízist is végeznek. A ketózis a kezdeti laktáció alatt kialakult negatív energiamérleg következménye, hatására háromszor gyakoribb a méhgyulladás és hatszor nagyobb eséllyel tapasztalunk petefészekcisztákat. Gyakran tapasztalható csökkent termékenység az egészséges egyedekhez képest.
(Forrás: Réussir lait, 2018. 03. 30., https://www.reussir.fr)