Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2018-ban Németroszág 12 millió sertést importált, 8 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Különösen a malacok behozatala esett vissza, ezen belül is a Hollandiából érkező állatok száma esett drasztikusan, 14 százalékkal (!). A belga hizóalapanyag mennyisége csak csekély mértékben csökkent. A dolog azért is érdekes, mert az afrikai sertéspestist Belgiumban 8 vaddisznóban már kimutaták, ami miatt 14 állam le is állította az országból érkező sertésszállítmányait. Ezért Belgium fontolgatja az ország szárazföldi határait védő vadkerítés megépítését és valamennyi vaddisznó kiirtását is. A csaknem 13 millió sertéssel rendelkező Dánia meg is építette a védőhálót: 70 kilométer hosszan zárta el magát a veszélyesnek tartott Németországtól. Ez a fajta fizikai gát azonban nem fogja megállítani a kórt, mivel annak legnagyobb terjesztője maga az ember, pontosabban az állatszállító járművek. Másrészt Németországba sokkal inkább befelé, semmint kifelé mennek a sertésszállítmányok, tekintve hogy az ország Európa legnagyobb sertésvágó kapacitásával rendelkezik, melynek kiszolgálásához hízókat és hízóalapanyagot is bőven importál.
Egész pontosan a német sertésbehozatal háromnegyedét a malacok teszik teszik ki, és ahogy nálunk, ott is fontos előrejelzést ad a termelés várható volumenéről az importból érkező hízóalapanyag mennyisége. Spanyolországban a kiváló, elsősorban dán és belga genetikai alapokra építenek. A sertésállomány több mint fele két régióra összpontosul: Katalóniára és Aragóniára. A malacok döntő többsége olyan telepeken nevelkedik, ahol több mint 3000 kocát tartanak. Az épületek korszerűek, a termelést néhány nagy integrátor szervezi, melyek a takarmányellátástól a vágásig bonyolítják a folyamatot. Spanyolország 2015-ben vette át vetélytársától Európa legnagyobb sertéstartójának címét, előnyét azóta is folyamatosan növeli. Vágás és feldolgozás terén azonban - minden igyekezete ellenére - még nem érte utol Németországot.
Az afrikai sertéspestis azonban a spanyol piacot sem kíméli, noha a járvánnyal itt nincs gond. A sertések nehezebb értékesíthetősége ugyanis az egész uniós piacra rányomja a bélyegét. A karácsonyi keresletnövekedés dacára Németroszágban még mindig csak 1,41 eurót ér a vágott sertés kilogrammja, míg Spanyolországban mindössze 1,28 eurót - ez bizonyára a spanyol termelési kedvet is lelohasztja. Mindehhez hozzájön a Kínában tomboló afrikai sertéspestis, és máris biztosra vehetjük: a jövő év közepétől sokkal jobb piaci helyzetre számíthatnak a sertéstartók az addigra kibontakozó kínálatszűke miatt.