Az elmúlt év végén kerültek a kiskereskedelembe az MCS Vágóhíd Zrt. prémium minőségű, csomagolt friss sertéshústermékei - közölte Pókos Gergely, a társaság vezérigazgatója. A Csányi Sándor tulajdonában álló vállalat a gyártáshoz felhasznált sertéseket a Bonafarm-csoport közreműködésével állítja elő, amely ugyancsak a Csányi-érdekeltségek közé tartozik. Az MCS és a Bonafarm-csoport stratégiai partnerként működik együtt.

A vágóhíd a prémiumhúsok előállításához 6,5 hónapos és 120-125 kilogrammos sertéseket használ fel, amelyek kissé idősebbek és súlyosabbak az átlagos hízóknál. A Mohácson levágott sertések adják a Bonafarmhoz tartozó Pick Szeged Zrt. készítménygyártásának alapanyagát is. A Bonafarm-csoport most éves szinten 200 ezer speciálisan nevelt hízót állít elő, de ezek éves mennyiségét öt év alatt 500 ezer darabra kívánják növelni. A program részeként az idén négy új kocatelepet építenek, amelyek közül kettő-kettő az ácsi Fiorács Kft.-hez, illetve a Dalmad Zrt.-hez tartozik. Mindkét cég tagja a Bonafarm-csoportnak.

A különleges minőségű sertéseket GMO-mentes takarmányokkal etetik, amelyeket szintén a cégcsoport állít elő. Ennek érdekében a Bonafarm hat takarmánykeverő üzeméből hármat teljes egészében GMO-mentes termelésre állítottak át. A GMO-s import helyett a takarmányokhoz felhasznált szóját saját integrációban termeltetik meg, amely évente 15 ezer tonna GMO-mentes hazai szóját bocsát ki. Ugyanakkor arra is törekszenek, hogy a receptúrák kevesebb szóját tartalmazzanak. E növény részarányát mára a szokásos 20-ról 10 százalékra csökkentették a hízótakarmányokban, miközben a repce, illetve más fehérjenövények mennyiségét növelték.

A takarmányokban a sertések preventív jelleggel nem kapnak állományszintű antibiotikumos kezeléseket, a gyógyszerekre szoruló beteg állatokat pedig elkülönítik. A vágóhíd vezetése szerint az állatjóléti körülmények nagyban befolyásolják a húsminőséget, ezért az állatok felnevelésekor az uniós előírások szerinti, 0,65 négyzetméteres minimális telepítési sűrűség helyett egyedenként egy négyzetméteres területet biztosítanak. A hízókat pedig olyan telepeken nevelik fel, amelyek a vágóhídtól legfeljebb 150 kilométeres távolságban találhatók, hogy az állatokat érő, szállításkori stresszt csökkentsék. A GMO- és antibiotikum-mentességet, illetve a hizlalási gyakorlatot a vállalatcsoport belső ellenőrzésekkel kontrollálja, de a rendszer működését éves rendszerességgel független auditorok is vizsgálják.

Pókos Gergely tájékoztatása szerint az MCS Vágóhíd Zrt. tavaly körülbelül egymillió sertést vágott le, és ez több mint 20 százalékos piaci részesedést jelentett. A cég számára 2018-ban az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy az afrikai sertéspestis megjelent a hazai vaddisznóállományban. A nemzetközi korlátozó intézkedések miatt a társasaság legnagyobb exportpiacának számító Japánba a szállítási lehetőségek megszűntek, ezért az oda szánt termékeket főként az uniós belső piacra kell(ett) átirányítaniuk.

Az MTI-nek közölt előzetes, nem auditált adatok szerint a Bonafarm-csoport a stratégiai partnerek eredményeivel együtt mintegy 266 milliárd forintos árforintos árbevételt ért el 2018-ban, szemben az előző évi 202 milliárd forinttal. A növekedésből körülbelül 55 milliárd forintot a baromfifeldolgozással foglalkozó szentesi Hungerit Zrt. csatlakozása tett ki, amely tavaly került Csányi Sándor érdekkörébe. A bővülés fennmaradó részét a meglévő cégcsoport tevékenységének növekedése adta. Az éves árbevétel mintegy 30 százaléka exportból származott.

A csoport, illetve stratégiai partnereinek kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti tavalyi előzetes eredménye (EBITDA) elérte a 12 milliárd forintot. Az EBITDA 2016-ban 9,2 milliárd forintot, 2017-ben pedig 13,4 milliárd forintot tett ki.