Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Számunkra az Európai Unió a fő célpiac, ami stabil, ám nem bővül. Az orosz embargóval pedig 2014-ben előállt egy új helyzet, amire reagálni kellett, és alapvetően átrendezte a piacot. Hasonló megrázkódtatást jelenthet Európának a Brexit is. 2013-ban, az orosz embargó előtti utolsó évben még 120 milliárd euró volt az Európai Unió oroszországi exportja, ez 2016-ban már csak 72 milliárd eurót ért el. Ez 40 százalékos csökkenés, ami soha többé nem tornászható fel a régi szintre, hiszenidőközben Oroszország a sertés-, baromfi- és marhahús, illetve a tej termelése terén 80-90 százalékos önellátottságra tett szert. Már nem szorulnak rá az unió termékeire. Mindezt úgy érték el, hogy a termelés alapjait - tenyészanyagot - beengedték az országba, és szorgalmazták a külföldi know-how-t behozó vegyesvállalatok alapítását - magyarázta el az európai, így a magyar célpiacok átrendeződésének motorját Budai Gyula.
Vigyázó szemünket Keletre vetettük
Így történhetett, hogy egy győri cég létrehozta Oroszország legnagyobb takarmányüzemét, de hús-, tej- és baromfifeldolgozó üzemek is létrejöttek hasonló kooperációban. Bevinni ugyan nem tudunk készterméket, de ott termelni és feldolgozni igen, amit hamar felismertünk. A volt FÁK köztársaságokban ugyanez a rendszer jól működik.
A korábban orosz piacra szánt termékek jól ismertek Közép-Ázsiában, ezeket itt továbbra is el tudjuk helyezni. A Távol-Keleten viszont a prémium minőségű termékek - mangalica, víziszárnyas, méz, bor - a kelendőek. Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Hongkong számunkra a legfontosabbak a térségben. Hongkong állategészségügyi járványok idején is vásárol tőlünk, ezt meg kell becsülni. Ezzel szemben Kína nagyon érzékeny a járványokra, és egy-egy zárlat után nagyon lassú, hosszadalmas procedúra visszakerülni a piacára.
Budai Gyula ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mintegy 200 millió euró értékben exportálunk Japánba managalica- és sertéstermékeket, ez a legfontosabb piacunk. A második helyen Dél-Korea áll, és csak a harmadik Kína. A japán tisztifőorvos hamarosan Magyarországra érkezik, hogy szemügyre vegye azokat az intézkedéseket, melyeket a magyar kormány a sertéspestis terjedésének megakadályozására tett. Ha mindent rendben találnak,
Budai Gyula elmondása szerint nagyjából 10 olyan cég van, amelyik ugrásra készen várja a piacnyitást. Még idén megállapodásra juthatunk Dél-Koreával is, valamint Kínával is megkezdődtek a tárgyalások.
Új lehetőségek Afrikában és Amerikában
A britek kilépése az unióból újabb piaci zavart fog okozni, csak Magyarországnak 30 százalékos exportkieséssel járhat a számítások szerint. Ezért a magyar államnak folyamatosan kerenie kell az újabb piacokat. Magyarország a diplomáciai tevékenységről a gazdasági kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt, amikor a szakminisztériumot "külügyről" "külgazdaságira" keresztelte át - mutatott rá Budai Gyula. A kormányzat most külgazdasági attasékkal és mezőgazdasági szakdiplomatákkal segíti a hazai cégek külhoni érvényesülését. Az új piacok kutatása folyamatos. A déli nyitás keretében igyekszünk az afrikai lehetőségeket is megtalálni.
Afrikában a korábbi gyarmatosító nemzetekkel szemben jelentős hátrányból indulunk, de vannak olyan térségek és tevékenységek, ahol lehet keresnivalónk. A Zöld-foki-szigeteken vagy Angolában nem annyira az agrárium az első, mintsem a közegészségügyi állapotok javítása. Elsősorban a csatornázás, a tiszta ivóvíz megteremtése terén rendelkezünk komoly tudással és referenciákkal. De közben igyekszünk felmérni ezeket a piacokat is - mondta el Budai Gyula.
Ehhez képest Amerika egyszerűbb piac. Ide is a prémium termékeinket várják, amelyekből jóval többet is képesek lennénk kiszállítani, ha Európa és az USA között nem lenne feszültség a kereskedelmi mérleg egyensúlytalansága miatt. Budai Gyula szerint Magyarországnak fontos lenne a szabadkereskedelmi megállapodás az Egyesült Államok és Európa között. Ha nem lenne ennyi adminisztratív szabály, ami a kivitelünket korlátozza, akkor versenyképesek lennénk Amerikában a chilei borokkal is.