Az állatok tartási körülményeinek javítása céljából a Német Állatvédők Szövetsége felszólította a kormányzatot, hogy vessen ki többletadót a húsféléségekre - írja a welt.de. A szövetség elnöke, Thomas Schröder szerint "széndioxid-adóhoz hasonlóan húsadóra is szükség van". A bevételeket az istállók átalakítására lehetne fordítani. Az "adó" egy kiló húsra, egy liter tejre vagy egy doboz tojásra vonatkoztatva csak pár centet jelentene - érvel. A hús drágulásával párhuzamosan csökkenne a termeléssel kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége is, ami segíthetné a 2016-ban kitűzött klímapilitikai célok megvalósítását. Eszerint 2030-ig a kibocsátott ÜHG mennyiségét 31-34 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest.

A CDU/CSU pártszövetség konstruktívnak nevezte a javaslatot, amennyiben a befolyt összeg valóban állatjóléti célokra megy el. A fogyasztók által követelt, fenntartható állattartás kialakítása ugyanis eurómilliárdokba kerül, ennek terhét pedig nem viselhetik egyedül az állattartók. A kormányzat az állattartás színvonalának emelését országos szinten mintegy 3-5 milliárd euróra becsüli. Az SPD szerint a fogyasztói elvárások teljesítését a fogyasztóknak kell megfizetniük, mégpedig úgy, hogy

Természetesen az állattartóknak is hozzá kell járulniuk a célok eléréséhez, ezért a jövőben csak azok az üzemek kaphatnak agrártámogatást, amelyekben az állatjóléti, környezet- és természetvédelmi előírások teljesülnek. (Kérdés: ezek szerint eddig nem így volt?)

A Zöldek szerint a hús eddig indokolatlanul alacsony forgalmi adót élvez Németországban. Semmi oka nincs annak, hogy míg a zabtejre 19 százalékos áfa van érvényben, addig a húsra csak 7.  Fontosnak tartják továbbá, hogy hektáronként legfeljebb 2 állategységet (két felnőtt szarvamarha tömegével megegyező állatmennyiséget) lehessen tartni. Megjegyezzük:a magyar földforgalmi törvény csak annak az állattartónak ad a földszerzés szempontjából elővásárlási jogot, amelyik kéthektáronként tart egyetlen állategységet. Vagyis a németek azt szeretnék elérni, hogy hektáronként legfeljebb négyszer több állatot tarthassanak, mint ami nálunk van érvényben. Jelen pillantban ennél is nagyobb lehet az állatsűrűségük, nem csoda, ha a talajok nitrátterheltségével folyamatosan gondjuk van.

20 százalékos kötelező műtrágyacsökkentés sok-sok kibúvóval

A németek képtelenek tartani a hektáronkénti 170 kg-os nitrogénhatárt.

A baloldal, az FDP és az AfD azonban ellenezte az állati termékek megsarcolását. A baloldal a szociálisan rászorultak védelmében nevezte igazságtalannak, hogy minden egyes fogyasztónak fizetnie kellene az állatjólétért.

- hangzott az érvük. Az FDP oldalán pedig azt hangsúlyozták, hogy az egész akció csak a hús mesterséges drágítását eredményezné a piacon, ami versenyképtelenné tenné a német termékeket a hazai polcokon. Az AfD pedig azért tartotta rossz ötletnek a központi adószedést és újraosztást, mert a gazdák már így is túlságosan függnek a költségvetés kegyeitől. Inkább az állatjólét szintjét jelző minőségtanúsító címkék kötelező bevezetését javasolták.