Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2017 és 2018 között 60 százalékkal csökkent a baromfitartó üzemek száma Bulgáriában, miközben a termelés 10 százalékkal nőtt. A növekedés a csirkehús-előállítás 10 százalékos és a kacsahústermelés 18 százalékos bővüléséből állt össze. Előbbiből 87 ezer tonna, utóbbiból 23 ezer tonna volt a kibocsátás - írja piaci jelntésében az USDA a bolgár statisztiakai hivatal számaira hivatkozva.
Nagyot ugrott a 100 ezer csirkénél többet tartó gazdaságok száma: egyik évről a másikra 8 százalékkal több ilyen üzemet számláltak az országban, az általuk kibocsátott hús mennyisége pedig csaknem 22 százalékkal emelkedett. Az ágazat teljesítmény-növekedése tehát a nagyobb üzemméretekkel függ össze. A koncentrálódást nemcsak a piaci környezet, hanem 2018-as madárinfluenza-járvány is segítette. A kisgazdaságok sérülékenyebbnek bizonyultak a vírussal szemben.
2019 első harmadában a csirkehús termelése 9 százalékos emelkedést mutatott, míg a kacsahús előállítása 15 százalékkal csökkent 2018 azonos időszakához mérten. A mostani kilátások alapján 2019 végére a bolgár csirkehústermelés 5 százalékkal szárnyalhatja túl a tavalyi évit. Az USDA szerint ez a növekedési tempó 2020-ra is jellemző lesz.
Mindez nem változtat azon, hogy Bulgária továbbra is erősen importfüggő baromfihúsból. Tavaly a fogyasztás elérte a 182 ezer tonnát, így a növekvő termelés dacára az önellátottság szintje még mindig csak 64 százalékos. 2018-ban a beszállító országok közül a legjelentősebb Lengyelország volt (az importált mennyiség 43 százalékával), őt követte Románia (16 százalékos részesedés) és Görögország (11 százalékos részesedés). Idén az eddigi adatok alapján Románia 21 százalékra tudta növelni a piaci részesedését a beszállítók között, míg a lengyelek részesedése 38 százalékra esett.