Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Bombaként robbant a hír szeptember végén, amikor a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének zárt vadaskertjében több száz elhullott vaddisznót találtak. Hamar kiderült, hogy az állatok az afrikai sertéspestis miatt pusztultak el, ezért a további terjedes megfékezése érdekében a vadaskert teljes vaddisznó-állományát felszámolták. A Nébih elmondása szerint a vadaskerten kívüli terület vaddisznó-állományának ritkítása és intenzív monitoringozása folyamatban van, és ennek során nem mutatták ki a hatóság vizsgálatai a betegség jelenlétét.
A Nébih tájékoztatása szerint idén állománygyérítési és vadászati célból 39.920 mintaküldéssel egybekötött vaddisznókilövés történt Magyarországon. Ezen vaddisznóknál a Nébih laboratóriuma 249 esetben mutatta ki az ASP vírust. Kiemelték azonban, hogy az ASP kimutatása túlnyomórészt az elhullottan talált vaddisznók tetemeiből történik, mivel az ASP-vel fertőződött vaddisznó a fertőződést követően napokon belül elhullik. Ez alapján
Jelenleg a vaddisznókban előforduló afrikai sertéspestis miatt szigorúan korlátozott területek Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Jász-Nagykunk-Szolnok és Pest megyében vannak. Azt azonban érdemes hangsúlyozni, hogy Magyarországon a házisertés-állományban ez idáig nem mutatott ki ASP-t a hatóság.
Megkérdeztük a Nébih-et, hogy mennyire tartják be a sertéstartók a terjedés megakadályozásának érdekében bevezett járványvédelmi intézkedéseket. Elmondták, hogy bár nagy az igény a hivatal által a fertőzött területeken osztott, ingyenes fertőtlenítő szerek iránt, sajnos
Így tehát ezek a gazdaságok jelentik a legnagyobb kockázatot. Komoly problémát jelent, hogy a háztáji állományok zártsága jellemzően nem elégséges, ráadásul a többszöri figyelemfelhívás ellenére még mindig előfordul a moslék etetése, ami a nemzetközi járványügyi tapasztalatok alapján a legnagyobb veszélyforrások közé tartozik. Emellett szintén nagy kockázatot jelent a házi sertések szállítására és forgalmazására vonatkozó jogszabályi előírások megszegése - tette hozzá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Címlapkép forrása: Getty Images