Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mit lehet tenni, ha szép, de nem karácsonyfának ültetett fenyőfákat akarunk megóvni attól, hogy illegálisan kivágják őket, és valaki nappalijában feldíszítve fejezzék be az életüket? A válasz az, hogy mindent és bármit, ami nem veszélyezteti a természetet, az emberi és állati életet, és ami beválik. Az Index Ma Is Tanultam Valamit rovata összegyűjtött néhányat a legkreatívabb és legaljasabb fenyővédő megoldásokból.
Az első ilyen módszer, amit a leleményes amerikaiak kitaláltak, hogy a problémára hatékony megoldás lehet a rókavizelet, amely - egyebek mellett - a rókák egymás közti kommunikációjának egyik módja. Aki járt már tavasszal, nyáron vagy ősszel olyan állatkertben vagy vadasparkban, ahol rókákat is tartanak, az tudja, hogy a rókavizelet iszonyúan büdös. Ezzel szemben télen állítólag még az érzékeny orrúak sem éreznek ebből semmit, és úgy sétálhatnak át a rókák által belakott területen, hogy semmit sem vesznek észre ebből. De ha egy ilyen "parfümmel" lepermetezett fenyőfa a kinti hidegből szobahőmérsékletre kerül, ismét érezhető lesz a bűz.
A nebraskai Lincoln városa még csavart egyet a dolgon. Itt a rókavizelethez kevertek még némi borzszagot, valamint egy kis vizet és/vagy glicerint, aztán pedig minden olyan fát befújtak a koktéllal, ami vélhetően jól mutatna valaki nappalijában, annak ellenére, hogy nem erre szánták. Ezek után több táblát is kitettek a környező erdőkben, ahol leírták, mit tettek és hogy ez hogyan is működik. A statisztikák szerint a falopások azóta drámaian lecsökkentek, sőt, 2012 óta gyakorlatilag meg is szűntek.
Hasonló eredményről számolt be a Washington Egyetem is, ahol szintén gondot okozott, hogy sok fát loptak el a kampuszról az ünnepek előtt. Ők a borz bűzmirigyéből kivont folyadékkal jelölték meg a fákat, ami hasonlóan viselkedik mint a rókavizelet, azaz a hidegben nincs nyoma, de a szobahőmérsékleten "robbanásszerű" támadást intéz az orrok ellen.
A fentiekkel ellentétben a Cornell Egyetem egy másik érzékszervet vett célba a védekezés során. Itt piros ételfestékből és lime levéből kevertek rikító rózsaszín, ám nem mérgező folyadékot, ezzel jelölték meg jól látható helyeken a fákat. Az élénk színhatás egy hónap után kifakult, de addigra már véget ért a karácsonyi szezon. Az eredmény itt is pozitív volt, sok embert tántorított el a falopástól a színkavalkád.
Ezek után már csak néhány kérdés maradt megválaszolatlan. Vajon mennyibe kerül Magyarországon egy liter rókavizelet? Milyen arányban kell higítani, és hogyan a legcélszerűbb kijuttatni?
