Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Hazánkban évente 1,8-2 millió darab karácsonyfa talál gazdára, nem lesz hiány az idei szezonban sem. A választékban továbbra is meghatározók a luc-, az ezüst-, és a nordmann fenyők. Mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben - a Mátra és a Bükk környékén -, valamint Nógrád megyében is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A fák kitermelése jellemzően november második felében kezdődik meg, először a földlabdás fenyőfákkal, amelyet az exportra szánt fák követnek - írja a NAK közleményében.
A környező országokba, a román és szlovák piacra vegyesen kerülnek a fajták. Importként pedig főleg nordmann fenyő érkezik, a behozatal mennyisége jellemzően 500 ezer darab, de immáron a hazai nordmann-termelés is jelentős. A hazai minőség évről évre jobb, köszönhetően az egységes és jó minőségű szaporítóanyag és termesztéstechnológia használatának. Jellegzetes illata miatt a lucfenyőt tartjuk a klasszikus értelemben vett karácsonyfának. Népszerű, de közismert, hogy tűlevelei a meleg lakásokban hamar lehullanak. A másik kedvelt karácsonyfa az ezüstfenyő, ami a „lucfenyő” nemzetség tagja. A sűrű ágrendszerű fát dekoratívvá teszik a kékes-zöldes viaszréteggel bevont tűlevelek, amelyek azonban nagyon szúrósak. Keresletük ezért a gyerekes családok körében valamelyest csökkent. A legnépszerűbb karácsonyfaféle a Kaukázusban őshonos nordmann. Szabályos alakú, tetszetős formájú, lombozata sötétzöld, fényes tűlevelei puhák, 3-4 cm hosszúak, alig-alig hullanak. Meleg lakásokban is hónapokig megmarad, a levelei nem hullanak.
Az élő fenyők mellett a műfenyők egyre bővülő kínálatával is találkozhatunk. Akik műfenyő vásárlása mellett döntenek, azokat többnyire a természet féltése vagy a kényelem szeretete vezérli. Noha a műfenyőnek is megvan a maga piaca, nem árt tudni, hogy a piacra kerülő fenyőfák nem erdők „kiirtásából” erednek, hanem célültetvényekről származnak. A közhiedelemmel ellentétben a műanyag fenyő csak hosszú használat után környezetkímélőbb, mint a hagyományos. A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók 5-6 év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt évről évre ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.