Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A hazai előállítású nyúlhús-termékek 96%-a európai piacokon kerül értékesítésre, azonban az egyes országokban elrendelt korlátozások miatt a termékek iránti kereslet drasztikusan visszaesett, emiatt a fogyasztói árak is jelentősen csökkentek. Ennek következtében a feldolgozók kénytelenek árat csökkenteni, ami az élőnyúl-felvásárlási árak csökkentéséhez vezet, írta meg elemzésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A hazai tenyésztőszervezetek egyik fő bevételi forrása a belföldre és külföldre történő tenyészállat-értékesítés. Azonban a jelenlegi járványhelyzet miatt a tenyészállatok külföldre kiszállítása akadozik, bizonyos esetekben megállt. A felvásárlás bizonytalansága miatt érdemes megfontolni a tenyészállatok szokásos frissítését, illetve a termékenyítést.
A járványhelyzet miatt a takarmányokban használt vitaminok ára drasztikusan megemelkedett, ami a takarmányok árában is megmutatkozik (akár 2-4 Ft/kg áremelkedés), valamint további növekedés várható. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szabad piacon az egyes alapanyagok (pl. szója, olíva, olajpogácsa) hiánya is tapasztalható. Érdemes felkészülni arra, hogy a hosszú távú szerződéssel vagy lekötött készlettel nem rendelkezők várhatóan magasabb áron (akár 10-15 Ft/kg emelkedés mellett) tudnak majd takarmány-alapanyaghoz jutni.
A koronavírus miatt elrendelt korlátozó intézkedéseknek köszönhetően a fuvarozást végző társaságok emeltek díjaikon, illetve a járvány gócpontjának számító, a nyúl ágazati export fő piacát képviselő Olaszország felé csak jócskán megemelt díjjal vagy egyáltalán nem vállalják a szállítást. Mindemellett elképzelhető, hogy a feldolgozók a csökkentett ár ellenére sem lesznek képesek eladni áruikat az európai piacokon, így megfontolandó a piac beindulásáig a termékek fagyasztott állapotban tárolása. Ez azonban jelentős többletköltséget és likviditásbeli zavarokat eredményezhet. Az erősen koncentrált, nagy mértékben integrált ágazatokban - mint amilyen a nyúlágazat is - a nehézségek áthidalása érdekében javasolt a felvásárlók/feldolgozók és a termelők közötti szorosabb együttműködés.
A nyúlhús feldolgozását végző élelmiszeripari vállalkozások száma a korábbi gazdasági válság következtében jelentősen csökkent, napjainkban már csak két vágó és feldolgozó működik a korábbi hat üzemből. A nyúlhús-fogyasztás elsősorban európai piacok - főként olasz, német és svájci fogyasztók által kedvelt termék - történik, ezért az olaszországi korlátozások jelentősen érintik a termékek export értékesíthetőségét. A feldolgozott termékek 96%-a kerül exportpiacokra, ezért a termékpálya minden szereplője aggodalommal figyeli az olasz, a német és a svájci járványhelyzetet, valamint a fogyasztók étkezési és vásárlási szokásainak változását.
A feldolgozóipari üzemek legnagyobb problémája az értékesítés jelentős mennyiségi visszaesése és az árak folyamatos csökkenése mellett, hogy a hazai termelők hezitálnak a tenyészállatok szokásos frissítése ügyében. Több termelőnek az is kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben végezzen-e termékenyítést, lesz-e folyamatosan felvásárlás, amely a feldolgozható alapanyag rendelkezésre állásának bizonytalanságát eredményezi.
A nyúlhús-feldolgozóipar számára hosszabb távon a magasabb feldolgozottsági fokú termékek (pl. közvetlenül tepsibe vagy serpenyőbe tehető termékek) gyártása jelenti a piacok bővíthetőségét, ehhez azonban jelentős beruházásokra lenne szükségük. A feldolgozást végző vállalkozások számára további fejlődést eredményezhetne, ha a hazai piacon is sikerülne a nyúlhúsfogyasztást népszerűsíteni.
A feldolgozóüzemek tárolási kapacitásai, mélyhűtő tárolói nem alkalmasak a hosszabb idejű készletezésre, illetve saját források terhére a készletek hosszabb távú finanszírozása is jelentős forrás-lekötést igényelne, amelyhez nincs megfelelő tőkeellátottságuk. A koronavírus-járvány elhúzódása az exportszállítások elmaradását eredményezheti, amely miatt a felhalmozódó készleteket mélyhűtött állapotban szükséges tárolni a piacok megindulásáig. Ez az átmeneti tárolás jelentős többletköltséget és likviditásbeli zavarokat eredményezhet.