Már csaknem 700 ezer víziszárnyast kellett leölni a madárinfluenza miatt

Már csaknem 700 ezer víziszárnyast kellett leölni a madárinfluenza miatt

Csaknem 700 ezer víziszárnyast kellett eddig leölni a Bács-Kiskun és Csongrád megyében felbukkant madárinfluenza miatt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt tapasztalja, hogy a kórokozó azért is terjedhet, mert egyes gazdálkodók nem teljesítik maradéktalanul a zárt tartásra vonatkozó előírásokat. Nagy István agrárminiszter szerint a baromfitermelők a madárinfluenza elleni járványvédelmi fejlesztésekhez a Vidékfejlesztési Program napokban meghirdetett pályázatán 10-15 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Mostanra több mint 50 hazai baromfitartó gazdaságban jelent meg a madárinfluenza a Nébih aktuális laboratóriumi eredményei szerint. A kórokozó jelenleg Bács-Kiskun és Csongrád megyében terjed. Mint ismert, a Nébih először március 26-án jelentette be, hogy azonosította a madárinfluenza vírusát a Bács-Kiskun megyei Csólyospáloson.

A hivatal tájékoztatása szerint a kórokozó miatt a közelmúltig 689 ezer állatot kellett leölni, amelyek mindegyike víziszárnyas volt. A vírus felbukkanása nyomán mindenhol kijelölték a védő- és megfigyelési körzeteket. Bács-Kiskunban mostanáig 13, Csongrádban 6 védőkörzetet hoztak létre, a nagyobb hatósugarú megfigyelési körzetekbe pedig további települések is beletartoznak.

A vírus megjelenése egyértelműen a vadmadarak vándorlásához köthető, de a Nébih járványvédelmi nyomozásának eredményei szerint a nagy állatsűrűségű állattartó telepeknél a veszélyt fokozza, hogy a betegség szél útján is továbbterjedhet. A hivatal ugyanakkor hiányosságokat tapasztal a járványvédelmi előírások betartásában is, mivel egyes gazdaságokban nem teljesítik maradéktalanul a zárt szárnyastartásra vonatkozó kötelező rendelkezéseket.

Az állatok kiirtása miatti állami kártalanításokat az azokról szóló határozatok jogerőre emelkedését követő 60 napon belül fizetik ki, így a Nébih szerint a közvetlen gazdasági károk megállapításához még nincs megfelelő mennyiségű adat. További ágazati nehézséget okozhat, hogy a vírus megjelenése nyomán egyes országok újabb kereskedelmi korlátozásokat léptethetne életbe, és ezek befolyásolhatják a piaci értékesítési lehetőségeket. 

Az év eleji Komárom-Esztergom és Hajdú-Bihar megyei madárinfluenzás esetek miatt a magyar baromfitermékekkel szemben több - elsősorban ázsiai és közel-keleti - importőr állam hozott kereskedelmet korlátozó rendelkezéseket, most pedig a Nébih tájékoztatója szerint Hongkong, Izrael, Japán, Omán, Mexikó, és Szingapúr jelentett be hasonló szigorításokat, amelyek Bács-Kiskun és Csongrád megyére terjednek ki, vagy az egész ország területére vonatkoznak.

A madárinfluenza elleni hosszabb távú küzdelem részeként az Agrárminisztérium a közelmúltban jelentette meg azt a pályázatot, amelynek révén a baromfitartók összesen egymilliárd forintnyi járványvédelmi fejlesztési forráshoz juthatnak a Vidékfejlesztési Programban (VP). A kérelmeket 2020. április 27-től 2022. április 26-ig lehet majd benyújtani a Magyar Államkincstárhoz.

Az elkülönített forrásokkal a tárca a baromfitartókat kifejezetten arra kívánja ösztönözni, hogy javítsák telepeik járványvédelmi felkészültségét. Alapvető cél, hogy a gazdálkodók olyan beruházásokat hajtsanak végre, amelyekkel a kórokozómentesség fenntartható, illetve megőrizhető.

Nagy István agrárminiszter bejelentése szerint a VP-s forrásokból - 50 százalékos támogatási intenzitás mellett - a pályázók 10-15 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak, amelyet épületberuházásokra és eszközbeszerzésekre is lehívhatnak. A pályázat kiterjed például fertőtlenítőkapuk és mobil hullamegsemmisítők felállítására is. A tárcavezető korábbi nyilatkozataiban azt is hangsúlyozta, hogy a minisztérium kész a forráskeret későbbi növelésére is, ha a termelők egymilliárd forintnál több támogatást igénylő indokolt járványvédelmi fejlesztést kívánnának megvalósítani. 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?