Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Adrián természetesnek ható jellegzetes ciripelést, zümmögést számos magyarországi településen és tó melletti zöldterületeken is lehet hallani - írja a veol.hu-ra hivatkozva az Infostart. A jellegzetes hangot az óriás énekeskabóca és a mannakabóca adja, mindkét nagy testű - két-három centiméteresre növő - kabócafaj elterjedtsége nagyobb és gyakoribbá vált az utóbbi egy évtizedben. Mindkét melegigényes rovarfaj a Mediterráneumban érzi jól magát, de több évtizede jelen van a Tihanyi-félszigeten. Az utóbbi években azonban a félszigettől egyre távolabbi területeken, a Balaton-felvidék mellett Zala megyében, sőt, Budapesten is megjelentek. A hangosabb mannakabócák az óriás énekeskabócánál is melegigényesebbek, korábban a Tihanyi-félszigetnek is csak a legmelegebb részein fordultak elő, ugyanakkor néhány éve már a Dörögdi-medencében is azonosították a rovart.
A kabócák a tavalyinál jóval nagyobb számban vannak jelen idén Magyarországon, rajzásuk már tömegesnek tekinthető. Az óriás énekeskabóca és a mannakabóca hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, az egyedek pénzben kifejezett értéke ötezer forint. Érdekesség, hogy a fenti két kabócafaj mellett a Tihanyi-félszigeten előkerült egy másik, szintén a mediterrán éghajlatot kedvelő faj, a déli énekeskabóca is. Ennek a fajnak a megjelenését már mintegy száz évvel ezelőtt is leírták a szakemberek, ezután azonban hosszú évtizedekig nem észlelték a jelenlétét.
Hogyan és miért ciripelnek a kabócák?
A hím énekeskabócák a potrohukon lévő hártyák rezegtetésével állítják elő a rájuk jellemző éneket, a "zene" pedig a nőstények odacsalogatását célozza. Hangképző szervük egyedülálló az állatvilágban: lényegében izmokkal pattogtatható kitinlemezekből áll a potrohban. Az énekeskabócák a leghangosabb rovarok közé tartoznak: hangerejük a száz decibelt is meghaladja, így száz méterre is elhallatszik a muzsikájuk. A két kabócafaj énekét könnyű megkülönböztetni: az óriás énekeskabócák folyamatosan zizegnek, a mannakabócák szaggatottan adják ki ciripelésüket, a jellegzetes énekszót május végétől augusztus közepéig hallhatjuk.
