Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az óriás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) egy nagyméretű, látványos, legtöbbször zöld, de néha barnás vagy sárgás testű rovar, mely megjelenésével, antropomorf tulajdonságaival magára vonja az emberek figyelmét. Leggyakrabban hosszú életű nőstény egyedei láthatók, melyek ősszel peterakás vagy napfürdőzés céljából elhagyják a fák lombkoronáját. Gyakran sima kérgű fák törzsén vagy napsütötte falakon kerülnek szem elé röviddel azelőtt, hogy az első fagyos éjszakák beálltával elpusztulnak - írja az Infostart. Mind ez idáig Magyarországon csak egyetlen fogólábú fajt ismertek az utóbbi évekig, de például Romániában már négy faj él, a Balkánon pedig ennek legalább a kétszerese. Európában háromtucatnyi faj ismert.
Első ismert hazai példánya 2019-ben a Csongrád-Csanád vármegyei Zákányszéken egy kertben bukkant fel. A következő években Zákányszékről a faj petetokjai és lárvái is előkerültek, megtelepedését bizonyítva. 2020-ban Budapesten, Dél-Budán is észleltek egy kifejlett példányt, a találatot 2021-ben és 2022-ben újabbak követték. 2021 őszén a Városligetben keltett feltűnést több nagyméretű, nőstény Hierodula, ahogyan a platánfák törzsén napoztak. A budapesti észlelések mellett az elmúlt két évben folyamatosan gyűltek a megfigyelések Zákányszék mellett a Dél-Alföld más településéiről is.
A Hierodula tenuidentata Magyarországra érkezésének mikéntjével kapcsolatban több lehetőség is felvetődik. A kifejlett hímek mellett a kolonizáló nőstények is röpképesek (míg a potrohuk meg nem duzzad a több tucat petétől), tehát az első példányok Szeged környékére akár önerőből, Szerbia irányából is érkezhettek. Az egyelőre szigetszerűnek tűnő budapesti előfordulásai bizonyosan emberi közreműködéssel magyarázhatóak, a helyszínek alapján (frissen parkosított területek) legvalószínűbb, hogy díszfákhoz vagy cserjékhez rögzítve hurcolták be.