A dán farmerek ugyan kétségbeejtő helyzetbe kerültek, és miután kiderült, hogy nem volt jogi alap a nyércek kiirtásának elrendelésére, a mezőgazdasági miniszter is lemondott, a nyércek levágását mégis folytatni kell: a farmereknek csütörtök éjfélig minden nyércet el kell pusztítaniuk Dániában. Annak ellenére is, hogy a dán egészségügyi minisztériumnak az általa működtetett Állami Szérum Intézetre (SSI) hivatkozó közleménye szerint szeptember 15-e óta vélhetően sehol nincs már jelen a koronavírusnak a nyércekben kifejlődött legveszélyesebb mutánsa, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

Folytatódik a dániai nyérckrízis: rengeteg a kérdés a 17 millió állat leölése körül

Kihalhatott a dán nyércekben kifejlődött legveszélyesebb koronavírus-mutáció.

Azóta az SSI vezetője, Kare Molbak epidemiológus is bejelentette a visszavonulását - ez volt az az intézmény, amely közölte, hogy a mutáció az előzetes tanulmányok alapján az antitestes immunválaszt képes részben kikerülni, amelyet más ismert törzsek váltanak ki, és ez vezetett végül a nyércek kiirtásához. Akárhogy is, Molbak tagadta, hogy a történtek miatt távozna, korára (65) hivatkozott a visszavonulásnál, írta meg a Telex.

Egészen mostanáig nem lehetett tudni arról, hogy a nyércekben kifejlődött variáns Dánián kívül is megjelent volna emberekben, ám a genom szekvenciákat és mutációkat gyűjtő globális Gisaid adatbázisból mostanra kiderült, hogy Dániában mostanra 329, Hollandiában 6, Dél-Afrikában és Svájcban 2-2, a Feröer-szigeteken, Oroszországban és Utah államban pedig 1-1 mintát találtak, noha a dán minták esetében előfordulhatnak duplikációk, mondta a The Guardiannek Sehadri Vasan, a Yorki Egyetem professzora, aki a nyércekben előforduló vírusmutációt kereste az adatbázisban. Hogy az érintett országokba hogyan juthatott el az F-mutációnak nevezett vírus, amit először egy júniusi, dán mintában mutattak ki, Vasan professzor azt mondta, utazásokkal, állatok vagy termékek szállításával vihették el azt más országokba.

Noha a nyércek kiirtását Dániában elrendelték, a University College London professzora, Joanne Santini felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a vírus nemcsak állatokban képes mutálódni, egyelőre nem lehet tudni, hogy a Sars-CoV-2 Y453F variánsa az emberekben vagy az állatokban fejlődött ki előbb. A lapnak azt is elmondta, nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a fertőzésben kulcsfontosságú szereppel bíró tüskefehérjében (spike protein) azonosított mutáció veszélyeztetné a tesztelés alatt álló vakcinák hatékonyságát vagy egy teljesen új, komoly fenyegetést jelentene. Emellett azonban a vírus folyamatos mutálódása várhatóan komoly kihívás elé állítja majd a vakcinagyártókat.

Ugyan országos szinten csak Dániában rendelték el a nyércek kiirtását, Hollandiában, Spanyolországban és Görögországban is pusztítottak már el koronavírussal megfertőződött példányokat. Kedden pedig a Reuters arról számolt be, hogy Lengyelországban is megkezdődött a nyércek tesztelése, az ágazatban dolgozók szerint ez előrevetítheti a dánhoz hasonló irtási rendelkezést.