Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A magas patogenitású madárinfluenza már jó ideje megkeseríti a baromfiágazat szereplőinek életét, minden évben óriási pusztítást okozva az állományokban, ezzel együtt pedig jelentős károkat okozva mind a baromfitartóknak, mind pedig a gazdaságnak. Jellemzően tavasszal és ősszel rendszeresen lehet olvasni arról, hogy melyik vármegyében bukkant fel ismét a betegség, hol kellett az állategészségügyi hatóságnak intézkednie és korlátozásokat bevezetnie, illetve, mennyi állatot kellett leölni az egyes kitörések során. Ezek önmagukban is lesújtó hírek, ám az összképet nézve még aggasztóbbnak tűnik a helyzet. Az Agrárszektor ezért megkereste a Nébih szakembereit, hogy pontos képet kapjon a madárinfluenza hazai állását, és a jövőben várható fejleményeket illetően.
Arra a kérdésre, hogy mekkora problémát is jelent most a madárinfluenza a magyarországi baromfiágazat számára, a Nébih elmondta, hogy az egész világon egyre inkább teret nyer neves virológusok körében is az a nézet, hogy
a magas patogenitású madárinfluenza vírusa, szakítva a régi, éves vagy akár évtizedes ciklusokhoz köthető megjelenésével, állandó része lesz az életünknek. Ez pedig nemcsak hazánkban, hanem az egész világon komoly problémát jelent a baromfiágazat számára.
2020 óta több millió állatot kellett leölni a madárinfluenza miatt
Ha csak az elmúlt egy évet nézzük, azt kell látnunk, hogy a madárinfluenza kétszer is pusztított Magyarországon. A szakértők elmondták, hogy a 2022. április 14-től június 9-ig tartó járványban 5 vármegyében összesen 176 kitörés volt, míg a 2022. november 4-től mostanáig tartó járványban ezidáig ugyancsak 5 vármegyében 138 kitörés volt. A Nébih kérdésünkre azt is tudatta, hogy a fent említett két járványban eddig összesen mintegy 5 millió baromfi leölésére és ártalmatlanítására került sor. Ez pedig annak fényében is rendkívül sok, hogy a hatóság tájékoztatása szerint
2020-tól kezdődően a jelenlegivel együtt összesen 5 magas patogenitású madárinfluenza járvány volt Magyarországon. Ezek során összesen mintegy 12,8 millió állat leölésre került sor.
De hogy lehet védekezni ellene?
A Nébih ugyanakkor kiemelte, hogy jelenleg a madárinfluenza elleni védekezés egyetlen módja a járványvédelmi intézkedések szigorú és következetes betartása. A szakemberek szerint az eddigi járványok tapasztalatai azt mutatják, hogy bár az ehhez szükséges tárgyi feltételek a legtöbb telepen rendelkezésre állnak, azonban azt nem minden esetben működtetik a napi rutinban. A megoldást, pontosabban a kockázatok csökkentését a telepek járványvédelmének minél magasabb szintre emelése jelentheti. Ehhez azonban bármilyen jó és szakmailag megalapozott hatósági intézkedés is kevés, eredmény csak az ágazaton belüli összefogással, felelős állattartói magatartással érhető el.
Vannak már vakcinák, de problémás lehet a használatuk
A Nébih közlése szerint Magyarországon jelenleg is elérhető madárinfluenza bizonyos típusai elleni vakcina, de használata csak indokolt esetben, az állategészségügyi hatóság egyedi engedélyével lehetséges, nem termelés céljából tartott, különlegesen nagy genetikai értékű madaraknál, például állatkertekben. Jelenleg több európai országban, így hazánkban is zajlanak vakcinafejlesztések. Az új generációs vakcinák fejlesztése során a fő cél, hogy a klinikai tünetek kivédése mellett jelentős mértékben csökkentsék a vírusürítést is. Ezen vakcinák engedélyezése azonban még folyamatban van.
Kemény időszak vár a magyar állattartókra: nincs mese, erre fel kell készülni
Nemrég megjelent az az európai uniós rendelet, ami elvi szinten a gazdaságokban is lehetővé teszi a madárinfluenza elleni vakcinahasználatot. A szabályokat azonban a tagállamoknak saját jogrendjükbe is át kell ültetniük. Minden tagország saját hatáskörben dönthet arról, hogy engedélyezi-e a vakcinázást a területén - tették hozzá a hatóság szakértői.
A vakcinahasználatnak ugyanis komoly szakmai és gazdasági kockázata is van. Szakmai szempontból az egyik legjelentősebb kockázat, hogy a vakcinázott állatok tünetmentesen üríthetik a vírust, így ezen állományoknál nagyon szigorú monitorozására van szükség. Gazdasági szempontból pedig figyelembe kell venni, hogy jelenleg jelentős hátrányt okozna a magyar tenyésztőknek és élelmiszer-előállítóknak, hogy egyes, ún. harmadik országok letiltanák a baromfik és baromfitermékek exportját az egész országból.
Az állategészségügyi hatóság a magyar baromfiágazattal közösen vizsgálja a vakcinázás lehetséges hatásait, a minden érintett számára lehető legjobb megoldás kidolgozása érdekében. A kereskedelmi akadály elhárítása érdekében már megkezdődtek a tárgyalások az Európai Unió és a harmadik országok között, elsősorban az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) platformján.
