Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tudomány régóta figyelmeztet, hogy az emberi tevékenység hatásaként bármikor globális és régiós járványok törhetnek ki, eddig ismeretlen, új kórokozók bukkanhatnak fel, vagy letűntnek hitt betegségek jelenhetnek meg ismét nagy számban - írja a 24.hu. A SARS-CoV2 megjelenése és ma is tartó pusztítása pedig bizonyítja, mennyire igazuk volt a kutatóknak. Vakcinákkal a kezünkben az új koronavírust most már előbb vagy utóbb legyőzzük, de ezzel legfeljebb csak egy kis levegőhöz jutunk a következő támadásig.
Ahhoz, hogy a következő járványt már felkészültebben fogadjuk, vagy esetleg még helyben elnyomjuk, be kell azonosítani a potenciálisan veszélyt jelentő kórokozók törzseit. Ezen kívül a fajok élőhelyeinek, szaporodási sajátságainak, ökológiai kapcsolatainak, illetve viselkedésének feltérképezése és monitorozása is kiemelkedően fontos a célok elérése érdekében.
Ehhez járul hozzá az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) Szúnyogmonitor programja, ami a lakosság bevonásával igyekszik segíteni az inváziós csípőszúnyogok által okozott járványügyi fenyegetettség felmérését. Hazánkban elsősorban az inváziós csípőszúnyogok érdemelnek különös figyelmet. Magyarországon jelenleg 50 őshonos faj él, de az utóbbi évtizedben három új jövevény is megjelent: a koreai szúnyog, az ázsiai tigrisszúnyog és a japán bozótszúnyog. A csípőszúnyogokra kifejezetten veszélyes állatként kell tekinteni, hiszen közvetítő szerepükből fakadóan számos, emberre, házi- és vadállatra veszélyes betegség kórokozóit, különböző vírusokat, egysejtűeket és fonalférgeket terjeszthetnek.
Az inváziós fajok a globális kereskedelem közvetítésével érkeztek, majd megtelepedtek és terjedni kezdtek - ezt pedig a klímaváltozás okozta egyhébb időjárás tette lehetővé. Mivel egzotikus országokból érkeztek, egzotikus kórokozók terjesztésére is képesek, ami tovább ronthatja a helyzetet.
- mondta dr. Garamszegi László Zsolt, a Szúnyogmonitor vezető kutatója.
A megelőzés lehet a kulcs
A potenciális járványok megelőzésének első lépése annak a felderítése, hogy hogyan jelennek meg és terjednek el az új szúnyogfajok Magyarországon, mely specifikus területeken találhatók meg, illetve, hogy milyen szaporodási ciklusokkal jellemezhetők és hordozzák-e a különböző betegségek kórokozóit. Ez a monitorozó tevékenység hatalmas szakmai munka, ezért kérik a lakosság segítségét is: ha bárki inváziós csípőszúnyogfajt lát, akkor fotózza le, vagy akár megfogott példányokat küldjön el a kutatóknak!
Nincs ok a pánikra
Az adatok alapján a kutatók felmérik és figyelemmel kísérik az egyes fajok terjedését az országban, majd meghatározzák, hogy milyen környezeti feltételek optimálisak számukra, valamint egyes populációk fertőzöttségét is vizsgálják. Fontos kiemelni, hogy a cél a reális fenyegetettség felmérése, nem pedig az, hogy a potenciális veszély kapcsán feleslegesen riogassák az embereket. Például: hazákban több őshonos csípőszúnyog is él, melyek képesek a malária kórokozóját terjeszteni, miközben nincs Magyarországon maláriafenyegetettség - tehát nem kell tőle tartani.
Ha a valós ökológiai helyzet feltárásával kialakítanak egy figyelmeztető rendszert, amivel időben tudják előre jelezni a járványok felbukkanásának lehetőségét, akkor a korai ökológiai diagnosztika segítségével a népegészségügyi szervek ki tudják dolgozni a hatékony megelőzési stratégiákat. Garamszegi László Zsolt hangsúlyozta: ha ökológiai diagnosztikával a természet állapotának megértésére és egészségének fenntartására törekszünk, akkor azzal magunkat is sok járványtól megkímélhetjük.