Elárulta a titkot a szakértő: így szabadulhatsz meg örökre a meztelencsigáktól

Elárulta a titkot a szakértő: így szabadulhatsz meg örökre a meztelencsigáktól

A meztelencsigák kertjeink legádázabb kártevői közé tartoznak, amelyeknek az étvágya nem ismer határokat. Ahol ezek a puhatestűek felbukkannak és megtelepednek, ott óriási károkat képesek okozni, ezért célszerű már az első észlelésük előtt megtenni a szükséges megelőző lépéseket, valamint felkészülni a komolyabb védekezésre is. És hogy melyek ezek a lépések, és hogy milyen módszerekkel védekezhetünk hatékonyan a meztelencsigák ellen? Az Agrárszektor erről Megyeri Szabolcs kertészmérnököt kérdezte.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A szárazföldi csupaszcsigák a tüdős csigákhoz tartozó kártevői kertjeinknek, melyekkel akarva-akaratlanul is találkozik mindenki, aki kertészkedésre adja a fejét. A megjelenésük tekintetében a legfontosabb tulajdonságuk, hogy nem viselnek házat, de a köpeny rész jól látható. Kerti kártételüket a rágáskár írja le a legjobban, kedvező körülmények között fiatal növényeket teljesen elpusztíthatnak, mondta el az Agrárszektor megkeresésére Megyeri Szabolcs, kertészmérnök.

Az ellenük való védekezés nem egyszerű feladat, de segítséget nyújt, ha ismerjük a számukra kedvező körülményeket: nyirkos, árnyékos, nem felmelegedő kertrészeken, cserepek, vizes hordók, tárolók alatt húzzák meg magukat, majd az éjszaka folyamán keresnek táplálékot

- fogalmazott Megyeri Szabolcs.

Megyeri Szabolcs, kertészmérnök

Arra a kérdésre, hogy milyen módokon lehet ezeket a kártevőket távol tartani a kertünktől, a kertészmérnök elmondta, hogy a védekezés megelőző lépése történhet úgy, hogy a meztelencsigák számára alkalmas rejtekhelyeket megszüntetjük, vagy legalábbis ezektől távolabb telepítjük növényeinket, hogy a csigáknak eszükbe se jusson megtenni a nagyobb távolságokat a finom csemegéért. Ha "csigás" probléma áll fenn, akkor érdemes az esti öntözést reggelre ütemezni, hiszen az esti vizes és párás környezet csak még inkább optimálissá teszi számukra az éjszakai életet.

A másik megoldás, ami veteményesben kevésbé alkalmazható, az a csigák számára attraktív növények kerülése (hiszen a csigáknál is vannak nagy kedvencek és kevésbé kedvelt növények), esetleg ezek, a többi növénytől való távolabbi telepítése. A dísznövények közül ebbe a kategóriába tartoznak a bársonyvirágok, rézvirágok, árnyékliliomok, harangvirágok, dáliák, de a puhatestűek a liliomok levelét is szívesen fogyasztják. A veteményes kertben az eper, a fiatal paprika palánták, a kabakosok és a babfélék látják a legnagyobb kárát a csigák jelenlétének.

Megyeri Szabolcs beszélt arról is, hogy az aktív védekezés része lehet az, ha a csigákat manuálisan összeszedjük, de ez hosszadalmas folyamattá válhat. Ha mégis ezt választjuk, akkor érdemes salátát vetni és az ott összegyűlt csigákat felszedni. Egy másik gyakran alkalmazott módszer a sör. Ha kihelyezünk egy pár decilitert a kertbe, garantáltan odacsalja az összes csigát, mégpedig rövid időn belül. Ha pedig lehetőségünk van rá, a futókacsa összegyűjti helyettünk a csigákat. Ugyanilyen hatékony módszer a kártevők ellen a tejsavó, ahogy arról korábban az Agrárszektor már beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

A különböző, háztartásban fellelhető anyagok kiszórása mellett sokan döntenek, így a vasreszelék, hamu, vagy kávézacc is fortélyként van említve a csigák ellen. A kertészmérnök szerint ezek azonban csak kis mértékben hatásosak, ugyanis irritálják és ingerlik az állat bőrét, de hosszú távon nem maradnak hatásosak.

A kártevők ellen bevethető nem vegyszeres módszerek kapcsán Megyeri Szabolcs elmondta, hogy a távoltartásukra kaphatók ún. csigariasztó szerek, melyeket kiszórva távol tarthatjuk a csigákat. Ezek, hatásmechnizmusukat tekintve erősen nedvszívó anyagok, melyeken áthaladva a csigák kiszáradnának, ezért inkább elkerülik ezeket a területeket. A szepiolit szilikát tartalmú szerek jól működnek, előnyük pedig, hogy sem háziállatokra, sem gyermekekre nem veszélyesek. Hátrányuk, hogy esős időjárás esetén 2, száraz időjárás mellett 4 hét után ismételten ki kell ezeket szórni.

Felkapottak a különböző csaliszeres csigacsapdák is, például az élesztős, sörös csapdák, ezek amelyek hatékonyak, de a sok helyen tömegesen megjelenő invazív meztelencsigák miatt a csalétkes edények rövid idő alatt feltelnek és gyakori ürítést igényelnek, ha ezt elmulasztjuk, kellemetlen látványban lehet részünk

- figyelmeztetett Megyeri Szabolcs.

Arra a kérdésre, hogy melyek azok a módszerek, amelyeket inkább nem ajánlana, vagy amelyek - bár felkapottak - valójában nem működnek, a kertészmérnök elmondta, hogy ő a zúzott tojáshéjas módszert nem ajánlja, hiszen ettől sokan azt várják, hogy a csiga megsérül, majd elpusztul, azonban ez nem így van, csupán csak kellemetlenséget okoz az állatnak a rátapadt héj, más problémát nem. Ennek oka, hogy a csiga talprészét egy vastag, folyton mozgó bőrizomtömlő alkotja, melynek köszönhetően éles felületeken is gond nélkül átjut, ahogy ez az alábbi videóban is látható.

Megyeri Szabolcs beszélt arról is, hogy a csigaölő szereket szintén nem ajánlja abban az esetben, ha van lehetőség bioszerek alkalmazására. Illetve akkor sem, ha a védendő növényállomány mérete nem túl nagy.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?