Úgy tűnik, az elrendelt madárinfluenzára vonatkozó szigorítások eredményesek voltak Magyarországon, hiszen májusban enyhítettek a tartási körülményeken. Ugyanakkor fontos, hogy az állattartók továbbra is betartsák a járványvédelmi minimumfeltételeket, hiszen a felelős magatartással minimalizálható annak a kockázata, hogy a madárinfluenza újból megjelenjen hazánkban.

- mondta Bognár Lajos, országos főállatorvos az M1 Magyar gazda című műsorában.

A könnyítést a járványhelyzet kedvező alakulása indokolta, ugyanis a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2021. április 13-a óta nem mutatott ki újabb madárinfluenza-fertőzést sem házi, sem vadon élő, sem pedig fogságban tartott madarakban. Az enyhítés mellett a járványvédelmi minimumfeltételeket továbbra is teljesíteniük kell a gazdáknak, továbbá ezután is érvényesek a zártan etetést és itatást előíró rendelkezések, valamint a takarmányt is zárt helyen kell tárolni. Az enyhítések közé tartozik az is, hogy a szárnyasvad-állomány pótlására szánt baromfi, fácán, fogoly és tőkés réce természetbe való visszaengedése előtt már nem kötelező az úgynevezett tamponvizsgálat.

Bár a madárinfluenza-járvány idén enyhébben érintette hazánkat, ugyanakkor Európa számos országában még mindig jelentős járványgócokat találnak a szakemberek. A baromfitermékek, a húsok és élő állatok kereskedelme az unión belül zavartalan. Az EU-n kívüli piacokon azonban egyes korlátozások továbbra is érvényben vannak. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unión belüli és a harmadik országgal való kereskedelem során az állatokat és termékeiket, olyan állat-egészségügyi bizonyítványok kísérik, melyek garanciát jelentenek arra, hogy azok a fertőzést nem közvetítik.

A madárinfluenzával kapcsolatban azt sem árt tudni, hogy egy jogszabály-módosításnak köszönhetően idén nyártól azok az állattartók kaphatnak százszázalékos állami kártalanítást, akik nemcsak járványhelyzetben, hanem a járványmentes időszakban is törekednek a megelőzésre, illetve kárenyhítésre. Ahhoz, hogy tisztább képet kapjunk a rettegett járványról, érdemes kicsit tájékozódni a velejáróiról, illetve a kialakulásának okáról, ezért az Agrárszektor most összegyűjtött minden fontos információt, amit a madárinfluenzáról tudni kell.

Mi okozza a madárinfluenzát?

A madárinfluenza vírusa az Orthomyxo vírusok családjába tartozik, azon belül is az A típusba. A madárinfluenza vírustörzsek megbetegítő képességük alapján két nagy csoportba (alacsony és magas patogenitású) sorolhatóak. A vírus, hasonlóan a többi influenzavírushoz, genetikailag változékony, a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak, a legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van. A tünetek sokfélesége, bizonyos esetekben jellegtelensége miatt a betegség megállapításához speciális, a vírust vagy annak töredékeit kimutató laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.

Milyen közegészségügyi veszélyt jelent a betegség?

A jelenlegi madárinfluenza járvány (H5N8) kitörése óta ezzel összefüggésbe hozható emberi megbetegedés Európában eddig nem fordult elő. A megelőzés hatékony módszere a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezés kerülése, illetve a baromfitelepen dolgozónak ajánlott orrot és szájat takaró maszk, védőszemüveg használata azokban a gazdaságokban, ahol a betegség előfordulása gyanítható. Továbbá fokozottan figyelni kell a személyi higiéniára, kézmosásra, kézfertőtlenítésre.

Milyen tünetei vannak a madárinfluenzának?

Vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek: függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is. A vírus egyébként többnyire napokig jelen van, de előfordulhat hogy az ürülékben hetekig is kimutatható.

Hogyan lehet ezt megelőzni?

A rövidebb távú terjedést az állatok zárt tartásával. Ebbe beletartozik a takarmány és szalma zárt tárolása valamint az is, hogy az ólba KIZÁRÓLAG a cipő talpának és a kéznek a fertőtlenítése után lépünk. A telepi ruházatot SEHOL máshol nem szabad használni. Szeles időben különösen figyelni kell rá, hogy az állomány be legyen zárva, hogy a levegőben repülő tollpihékkel, porral ne érintkezhessen. Ezt a szél hozhatja többszáz méterre lévő fertőzött telepről is. A községek közti terjedést a telepre bejövő emberek és járművek mozgásának korlátozásával. Csak az léphet be a telepre, akinek feltétlenül muszáj, vagyis takarmányszállító, rakodóbrigád, integrátor képviselője, állatorvos. Ezeket a járműveket belépés és kilépés előtt fertőtleníteni kell, az emberektől meg kell követelni a védőruházat használatát. Az eszközöket nem szabad más telepen használni mint ahová tartoznak, nem szabad kölcsönadni őket más baromfitelepre, bérmunkát végezni velük más telepen. Ha ez nem kerülhető el, akkor a telepre történő visszaszállítás előtt fertőtleníteni kell őket a járművekhez hasonlóan.

Hogyan tudunk ellene védekezni?

A sikeres védekezéshez megelőző intézkedésekre és a betegség korai észlelésére van szükség. A megelőző intézkedések körébe tartozik az általános járványvédelmi szabályok szigorú betartása, mely az állattartók felelőssége:

• a vadon élő madarak távoltartása (az épületek folyamatos karbantartása, a szellőzőnyílások rácsainak ellenőrzése, a hálók ellenőrzése, stb.);
• állományok egyszerre ki- és betelepítése, közte alapos istállófertőtlenítés;
• biztonságos helyről történő ivóvíz- és takarmányellátás;
• gépjárművek, szállítóeszközök, tálcák és egyéb eszközök alapos tisztítása, fertőtlenítése;
• a személyi higiénia fokozott betartása, kéz- és lábbeli alapos tisztítása, fertőtlenítése, telepi munkaruha / látogatóknak védőruházat
• az állattartó telepen lévő természetes vizek, belvíz, pocsolyák, mocsarak felszámolása, a takarmány biztonságos, zárt helyen tárolása.

Az állat-egészségügyi hatóság a vírus megjelenésének korai észlelése érdekében 2005 óta országos monitoring vizsgálatokat hajt végre. Ezek keretében kockázatbecsléses módszeren alapulóan nagyszámú mintavételre kerül sor a baromfiállományokban (háztáji és nagylétszámú állományokban egyaránt) és vadon élő madarakból. Az aktív monitoring program mellett létfontosságú, hogy az állattartók jelezzék az ellátó állatorvosuknak vagy az állategészségügyi hatóságnak, ha állataikon bármilyen tünetet észlelnek vagy az állataik elhullását tapasztalják.