2023 novemberében ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza vírusa a magyarországi baromfiállományban. A kórokozó jelenlétét eddig 10 vármegyében - Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg - azonosították. Legutoljára a Somogy vármegyei Kaposvár településen található, nagyjából 39 000 hízópulykát számláló telepen mutatta ki a Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát. Ahogyan azt a Nébih-től lapunk megtudta, ezidáig több mint 1,5 millió baromfit kellett leölni a betegség felszámolása és megelőzése céljából, aminek körülbelül a felét víziszárnyasok (lúd, kacsa) teszik ki, a másik felét pedig a tyúk és pulyka állományok. Emellett elenyésző mennyiségű fácánt és tőkés récét is érintett a betegség.

Nagy a baj: újabb magyar megyében bukkant fel a szörnyű fertőzés

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma ezúttal Somogy vármegye területén igazolta a madárinfluenza vírus jelenlétét.

Rengeteg telep érintett

Habár a mostani járvány nem érintett annyi baromfitartó telepet és állatot, mint a korábbi, így is sok termelőnek kellett megküzdenie a vírussal. A Nébih lapunkkal közölte, az ideit megelőző, 2022 őszétől kezdődő járványban 168 telepen igazolták a betegség jelenlétét, és nagyságrendileg 2,2 millió állatot kényszerültek leöletni a szakemberek. Ezzel szemben a mostani járványban eddig, 74 baromfitartó telepen igazolták a vírus jelenlétét a Nébih vizsgálatai, amely szám a vírus Somogy vármegyei megjelenésével már 75-re nőtt.

A mostani járványban nem terjed olyan rohamosan a betegség, mint az ezt megelőzőekben. A korábbi járványok során egy területen terjedt szét robbanásszerűen a betegség. A mostani járványban - bár több vármegyében jelent meg a vírus - nem jellemző a robbanásszerű terjedés, inkább elszórtan jelentkezik a betegség. Ez nagy valószínűséggel a vadmadár (főként daru) vonulásokkal van összefüggésben, tehát a telepek nagy részéről elmondható, hogy nem egymástól, hanem a vadmadaraktól fertőződtek meg

- tájékoztatta az Agrárszektort a hivatal.

Mi a helyzet a kártalanítással?

A 2022 őszétől kezdődő járvány kapcsán összesen 16,327 milliárd forint állami kártalanítást fizettek ki Magyarországon a termelőknek. Ez több, mint az azelőtti, 2022 tavaszától induló járványban kifizetett összeg. A kitörések miatt és megelőző céllal felszámolt gazdaságok száma 224 volt, amelyek majdnem mindegyike után állami kártalanítás történt - tudtuk meg.

Most akkor lesz vakcina vagy sem?

A madárinfluenza komoly gondokat okoz nemcsak Magyarországon, de egész Európában. Védekezésképpen Franciaország tavaly október elején oltási kampányt indított, amely kizárólag a kacsákat célozta meg. A vakcinának nem az a célja, hogy teljes mértékben megvédje a madarakat a betegség elkapásától, hanem az, hogy korlátozza a betegség terjedését, és ezáltal elkerüljék a tömeges levágásokat. Magyarországon is alakult egy, a vakcinázás lehetőségét vizsgáló munkacsoport, ám jelenleg hazánkban még nem engedélyezett a baromfik madárinfluenza elleni vakcinázása, aminek szakmai és kereskedelmi okai egyaránt vannak - közölte lapunkkal a Nébih.

Lecsapott a madárinfluenza Franciaországra: így védekeznek ellene a termelők

A vakcinának az a célja, hogy korlátozza a betegség terjedését, és ezáltal elkerülje a tömeges levágásokat.

Madárinfluenza-helyzet Európában

A Nébih tematikus oldala szerint szeptember 1-je óta napjainkig Európában összesen 190 baromfitartó gazdaságban, 32 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 1159 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát. Az érintett országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-Írország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Koszovó, Írország, Izland, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Moldovai Köztársaság, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia.

A baromfitartó gazdaságokat tekintve Magyarországon volt a legtöbb kitörés Európában, minket a Moldovai Köztársaság és Németország követ. A fogságban tartott madaraknál a Cseh Köztársaságban, Németországban és Ukrajnában igazolták a legtöbb esetben a vírust. Vadmadarakban a legtöbb esetben a Moldovai Köztáraságban, Romániába és Németországban mutattak ki madárinfluenzát.