Az enyhe tél után a tavasz meglepően hideg és borús volt idén, az április eleji fagyok pedig a mezőgazdaság több szereplőjének keresztbe húzták a számításait. A gyümölcstermesztők mellett a méhészek, így végső soron a méhek is nehéz helyzetbe kerültek, Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke pedig már áprilisban arról beszélt, hogy idén is veszélybe került a magyar méztermés. A méhészek tapasztalatairól és helyzetértékeléséről az Agrárszektor is beszámolt.

Rég kaptak ekkora pofont a magyar méhészek: kétségbeejtő a helyzetük

Csak az idő jobbra fordulásában reménykedhetnek.

Akkor többen úgy nyilatkoztak, hogy az akác elfagyása után minden azon múlik, hogy milyen lesz a repce virágzása, illetve hogy lesz-e másodvirágzása az akácnak. A következő hetek történései azonban az ágazat minden szereplőjét meglepték: a hideg és csapadékos májust egy forró és száraz június követte, júliusban pedig egymást váltják a forró és a csapadékos hetek. A repce virágzása épp egy ilyen csapadékos időszakra esett, míg a hárs esetében a hőség és az aszály tette tönkre a virágokat. Az Agrárszektor ezért arról kérdezte meg a magyar méhészeket, hogy javult-e a helyzetük az áprilisihoz képest, illetve hogy milyenek a kilátásaik az év hátralevő részét illetően.

A Veszprém megyei Illés Méhészet vezetője, Illés András az Agrárszektor kérdésére elárulta, hogy az idei termésnek már látják a végét, de az sajnos alapvetően gyenge lesz. A tavaszi hideg miatt a repcére nem tudtak kirepülni a méhek, az akácot a fagykárok és a rossz idő tette tönkre. A facélia ugyan jól sikerült, ismerte el a szakember, de aztán azzal folytatta, hogy a hárs virágai leégtek a nagy melegben, és az aszály miatt a napraforgó virágzása is gyengébb lett. Illés András úgy látja, hogy idén nem nagyon lesz akácméz a boltokban, mert országosan nagyon gyenge lett a termés. Ezen kívül viszont többféle mézből is hiány lesz később, az akác mellett a hársból biztosan. Ez a felsőörsi méhész szerint okvetlenül áremelkedéshez fog vezetni. Illés András szerint 20%-os áremelkedés várható az egyes mézfajtáknál, de az akácnál akár 50-100%-os drágulás is elképzelhető. A méhek egészségét illetően a szakember úgy nyilatkozott, hogy a rovarok alapvetően le tudják követni az időjárás változásait, inkább a növények állapota az, ami meghatározza a méztermelést. A virágzó kultúrák pedig nem voltak olyan állapotban, hogy ott jó hordás lehessen, előbb a hideg, a fagy és az eső hátráltatta a méhészeket, most pedig a forró, aszályos időszakban a mézelő növényeknek leégett a virága, és kiégtek a legelők. Már most virágpor-éhség van, etetni kell a méheket, mutatott rá az Illés Méhészet vezetője. A mostani esők talán valamit szépíthetnek a termésen, de Illés András szerint arra kell készülni, hogy méhészeti szempontból kemény lesz a nyár vége.

Bercsényi János, a Bács-Kiskun megyei Bercsényi Családi Méhészet vezetője szerint minden növény virágzása gyönge volt az idén. A hárs se jött be, mert az eső nélküli és 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletet az már nem szereti, így három nap alatt leégtek a virágok. A hajósi szakember beszélt arról is, hogy nem nagyon várható nagy változás már ebben az évben. A napraforgó nem adja a mézet, facélia pedig nincs a környéken, bár Győr mellett volt vándorolni, ott legalább tudott valamennyi mézet gyűjteni. Bercsényi János szerint a méhek dolgoztak volna, de vagy nagyon meleg volt, vagy esett. Hajós környékére inkább az előbbi volt jellemző, a csapadék mennyisége ott jóformán nulla volt, amikor viszont a repce virágzott, akkor a rosszkor jött, többnapos eső akadályozta meg a hordást. A méhész beszélt arról is, hogy a tavalyi évhez képest árat kellett emelnie, nem tudta elkerülni ezt a lépést. Bercsényi János úgy látja, karácsonyig elegendőek a készletek, de utána komoly gondok lesznek, és az ország behozatalra szorul majd mézből. A szakember attól tart, hogy ha ez így folytatódik, Magyarországon hamarosan leáldozik a méhészeti ágazatnak.

A büttösi méhész, Szedlák Tibor az Agrárszektor kérdésére úgy fogalmazott, hogy az akácméztermés végül jobb lett, mint a tavalyi, de ez se lett híres. Az őstermelő elmondta, hogy repcemézet idén nem tudott előállítani, mivel a környéken nem vetettek repcét a gazdák, ő pedig nem tudott vándorolni a méhekkel. Valami kis almaméz és vegyes virágméz összejött, de csak jelentéktelen mennyiségben. Az akácméz épp csak arra elegendő, hogy elvannak rajta a méhek, nem kell őket etetni. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi csücskében működő méhész leginkább a napraforgóban bízik, ami még csak most kezd mézelni a megyében. Szedlák Tibor beszélt arról is, hogy a késő tavaszi és kora nyári időjárás nem volt jó hatással a méhekre, egyszerűen nem tudtak kirepülni és hordani. A helyi gazdák nem foglalkoznak se facéliával, se mustárral, hársfából pedig kevés van a környéken.

Sokkal optimistábban nyilatkozott Nagyné Tóth Aranka, aki férjével, Nagy Attilával és gyermekeivel viszi a sajókazai Mr. Méz nevű családi vállalkozást. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei méhészek az Agrárszektor érdeklődésére kifejtették, hogy a tavaszi várakozásokkal ellentétben a jövedelmük nagy százalékát adó akácméztermés kifejezetten jól sikerült. Ezt ellensúlyozza viszont, hogy sem a selyemfű, sem a hárs nem lett jó idén, a napraforgót pedig még nem tudják, mert azon még most vannak kint a méhek, a következő napokban fog megkezdődni a pergetés. A repce - a már említett okokból - szintén nagyon rossz lett, az olajretek nem mézelt, a facélia pedig nincs a környéken, illetve ami van, azt a méhészek ültetik a saját méheiknek. Nagyné Tóth Aranka elmondta, hogy ha nem is lettek olyan nagyon jók a termések, de azért lettek, és ez a fő. Nagyjából sikerült feltölteni a készleteiket, bár azt nem tudnák megmondani, hogy ez meddig fog kitartani. A méhek egészségét illetően a szakember kiemelte, hogy a kánikula nem tett jót nekik, sokat kellett itatni őket, de ezen kívül semmiféle kirívó negatív hatást nem tapasztaltak a méhcsaládoknál, nem atkásak, nincs semmi bajuk. Nagyné Tóth Aranka elárulta, hogy idén még csak az év elején emeltek az áraikon, de azóta is azokkal dolgoznak. Mivel a közelmúltban nem nagyon jártak piacolni, így most nem tudják, milyen árak vannak másoknál, de igazodni fognak hozzájuk.

Összegzésül elmondható, hogy a magyar méhészeti ágazat nem tudta kiheverni a hideg és fagyos tavaszt, később pedig az egyszer hűvös és csapadékos, máskor meleg és száraz nyári időjárás nehezítette meg a dolgukat. Ugyan valamelyest sikerült feltölteniük a készleteiket, de abban szinte mindannyian egyetértenek, hogy a méztermés nem fog kitartani a következő tavaszig. Ami a mézárakat illeti, mindegyik termelő arról beszélt, hogy előbb-utóbb kénytelen lesz árat emelni, de a népszerűbb termékek - mint például akácméz és hársméz - hiánya további drágulásokhoz vezethet még.