Óriási az elkeseredettség a magyar méhészek között, az elmúlt időszakban mintha minden összeesküdött volna ellenük. Tavaly ősz óta gyakorlatilag nincs felvásárlás, de még ha lenne is, az is rendkívül alacsony áron, jóformán az önköltségi szint alatt lenne - írta cikkében a minap az Agrárszektor. Mindezek mellett a hazai méhészeknek azzal a furcsa jelenséggel is szembe kellett nézniük, hogy a tél második fele enyhébb volt, mint az azt követő tavasz. A hideg, szeles és csapadékos időjárás, valamint a fagyok hatására pedig jóval gyengébb méztermés várható idén, ami szintén komoly probléma lehet. A méhészek úgy látják, az ágazatra jelenleg a legnagyobb fenyegetést az európai uniós piacokat elárasztó ukrán, kínai és török mézek és hamisítványok jelentik.

Kifakadtak a magyar méhészek: eldurvult a helyzet a mézpiacon

Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.

Ellepte az országot a hamis import méz

Az OMME elnöke az Agrárszektornak beszélt arról is, hogy soha nem látott piaci problémák sújtják az ágazatot, mivel teljesen leállt a nagybani piac. Ez pedig azoknak az országoknak a méhészét érinti, akik nagyban adnák el a terméküket, mint például a spanyolok, horvátok, románok, bolgárok és magyarok. Bross Péter közölte, hogy a tavalyi termés egy része még a hordókban van a termelőknél, mivel az uniós felvásárlók és kiszerelők főleg az ukrán és kínai mézeket vásárolják és dolgozzák fel. Márpedig ezeknek az árszintjével az uniós termelők nem tudnak versenyezni. A szakember elmondta, hogy a 2022-es év során 1,5-ször több kínai méz jött be az Európai Unió területére, mint egy évvel korábban. A gondokat tetézi, hogy a Kínából érkező szállítmányok jó részéről kiderült, hogy hamisítványok, és nem is lehet méznek nevezni őket, valamint az Európában az utóbbi időben megjelenő török mézeket illetően is hasonlóak az aggályok.

Az európai uniós méhészágazat az elmúlt 50 év legnagyobb válságát éli éppen. A döntéshozók részéről azonban semmi előrelépés nem történt ebben az ügyben

- emelte ki Bross Péter, az OMME elnöke.

A mézárak alakulása

2021-ben az akácméz nagybani felvásárlási ára 2200-2400 Ft/ kg, a vegyesméz ára pedig 1200-1400 Ft/kg volt, a méhészek azt gondolhatták, hogy a gazdasági helyzetük meg fog oldódni. Ezzel szemben 2022 egy rendkívüli év lett, nem csak az ország nagy részét sújtó aszály miatt. A méhcsaládoktól elvehető méz mennyisége közepes évnek megfelelő volt, viszont az akácméz mennyisége és minősége az előző évekhez képest jobban sikerült. Az elmúlt években az infláció nagy mértékben megemelkedett, 2022-ben a méhészek ezért is arra számítottak, hogy a méz felvásárlási ára emelkedni fog. Nem növekedett, hanem erőteljes visszaesés volt tapasztalható. A tavalyi méhészszezon után az akácméz nagybani felvásárlási ára 1600-1700 Ft/kg, a vegyesméz ára pedig 1100-1200 Ft/kg lett. Jelenleg a hazai méz kilója a Nagybani Piacon 2023. márciusa óta elég stabilan: 3800-4200 forinton áll.

Katasztrofálisan indult az idei szezon

Nagyon kellemetlen volt az idei év méhészeti szempontból, a tél második fele enyhébb volt, mint a tavasz. A méhanyák többször leálltak a petézéssel, nem gyarapodtak az állományok - közölte az Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szakember beszélt arról is, hogy a méhészek nem tudták kihasználni az április közepén kezdődő repcevirágzást, mert hideg volt és fújt a szél. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a repce területe is csökkent a tavalyi évhez képest.

Később se lett jobb a helyzet, az akác első virágzását tönkretették a fagyok, a virágok mintegy 3/4-e lefagyott. Ahol pedig nem, ott az esők tették tönkre a maradékot. Összességében elmondható, hogy az idei akácméztermés katasztrofális lesz.

- tette hozzá.

Hasonló tapasztalatokról számolt be a HelloVidéknek Pintér József méhész is, aki Komárom-Esztergom megyében, Dadon él és több mint 15 éve foglalkozik méhészkedéssel:

A tavalyi tél második fele még enyhe volt, az idei tavaszunk azonban a szokottnál is hidegebb lett. A mínuszok mellett szelesre és csapadékosra fordult az időjárásunk. A késői fagyok miatt jóval gyengébb lesz az idei méztermelés, a lehűlések miatt nagy kihagyásokkal kezdődött az év. Az első problémát az okozta, hogy a hidegben a kaptárban a méhanya abbahagyta a peték lerakását. Ha kint fagy van, a méheknek össze kell húzódniuk, az anyaméh pedig csak annyi petét rak le, amennyit a méhek le tudnak fedni. Azok a peték pedig, amiket nem melengetnek társaik, megfáznak. Emiatt idén kevesebb lett a méhecske. Az első tavaszi nagy méhlegelő, a repce virágzásakor még rendkívül sokat esett az eső. Ha nem esett, akkor pedig fújt a szél - csak pár órára tudtak a méhek kimenni gyűjteni egy kis nektárt, ez is befolyásolta a méhek létszámát.

Nem is meglepő hát, tette hozzá Pintér József, hogy a repcemézből idén mindössze harmadannyi lett, mint tavaly. Ahogy elmondta, fontosnak tartja az ismeretterjesztést, mert lépten-nyomon azt tapasztalja, hogy az emberek alig két, esetleg három fajta mézet ismernek. Többnyire csak azokat, amiket a boltokban kapni: az akácot meg a vegyes virágmézet. A célja az, hogy az emberek jobban megismerjék a mézek jótékony hatásait, és tudatosan és rendszeresen fogyasszák a mindennapjaikban.

Hogyan alakult a repce után az idei év?

A repce virágzása után a következő nagy méhlegelő, ami hazánkban a legtöbb mézet adja, az az akác. Háromféle akác közül is főként a méhészek a fehérakácra „vadásznak”. Ahogy Pintér József elmondta: sajnos a tavaszi fagyok a fehérakác rügyeit is elvitték. Csak a másodvirágzásban lehetett bízni, méhcsaládjaival neki is máshová kellett vinni a méheket, hogy egyáltalán legyen idén akácméze. A csesztneki vár környékén, valamint az oroszlányi erdőgazdaságnál talált olyan területeket, ahol egyáltalán lehetett akácot gyűjteni:

A tavalyi évhez képest tehát nagyon elmaradt idén az akác. Bár ehhez az is hozzátartozik, hogy tavaly az akác rekord számokat hozott. Nem hiába, akkor nem volt eső, és nem is fagyott el a virág. Idén ehhez képest a méz mennyisége sehol sem volt, körülbelül egyharmad mennyiséget sikerült kipörgetni.

Jelenleg épp a facélia és a hárs virágzik. Ahogy a termelő közölte, ideális most az időjárás, nincs eső és szélviharok sem akadályozzák a méhek munkáját:

Az eddigi eredmények egy hét alatt 2 kilót mért a mérleg!

- tette hozzá.

Számíthatunk - mi fogyasztók - további drágulásra?

Az árak kapcsán Pintér József elmondta, ő 2022 ősze óta nem emelt árakat. Egyrészt azért sem, mert elárasztották az országot az olcsó Kínából és Törökországból behozott (méznek bajosan nevezhető) mézek. Ahogy fogalmazott, sajnos ez a tendencia nagyon visszavette a hazai mézárakat. Annak ellenére is, hogy időközben a hazai termelők költségei az egekbe szöktek:

Nem egyszerű a helyzet, mert miközben elárasztották az országot az olcsó mézek, nekünk, hazai termelőknek, irdatlanul megnőttek a költségeink. A méheket el kell szállítani a méhlegelőre, miközben az üzemanyag ára óriási mértékben megemelkedett. Ugyanakkor mindent nem lehet a fogyasztókra áthárítani! Én magam úgy voltam vele, hogy ebben az évben még nem emeltem, de pár százalékot muszáj lesz, hogy talpon maradhassunk, ezekkel a jelenlegi árakkal sokáig már nem tudjuk fenntartani a méhészkedést!