Itt az új uniós jogszabály: ezt minden juh- és kecsketartónak el kell olvasnia

Itt az új uniós jogszabály: ezt minden juh- és kecsketartónak el kell olvasnia

agrarszektor.hu
Megjelent a Bizottság 2021/1176 rendelete a kecskékben előforduló TSE-pozitív esetek genotipizálása, a juh- és kecskefélék életkorának meghatározása, az atipikus surlókórral fertőzött állományokban alkalmazandó intézkedések, valamint a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek behozatali feltételeknek a módosításáról - írta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A Bizottság 2021/1176 rendelete (a továbbiakban: 2021/1176 EU rendelet) módosítja az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendeletének (a továbbiakban: 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) III., V., VII. és IX. mellékleteit - olvasható a NAK oldalán. A 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklete az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (a továbbiakban: TSE-k) megelőzésére szolgáló ellenőrző rendszerre, ezen belül is a juh- és kecskefélék ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapít meg.

Tekintettel arra, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a kecskékben előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal szembeni genetikai rezisztenciáról szóló tudományos szakvéleményben foglalt ajánlásokkal összhangban végrehajtott jogszabály módosítások nem terjedtek ki a kecskék körében előforduló TSE-pozitív esetek genotipizálására, ezért a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklet A. fejezete II. részének 8. pontját és a III. melléklet B. fejezete I.A. részének 8. pontját módosítani szükséges annak érdekében, hogy azok rendelkezzenek a kecskék körében előforduló TSE-pozitív esetek genotípusának megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről.

A 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg, ennek keretében meghatározza a 12 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék esetében azokat a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat, amelyeket a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1069/2009/EK rendelettel összhangban kell eltávolítani és ártalmatlanítani.

Mivel a juh- és kecskefélék tenyésztésének sajátosságai miatt ezen állatok születési idejének pontos meghatározása nem minden esetben lehetséges a 999/2001/EK rendelet V. melléklete ‒ a korábbi módosítás által ‒ kiegészítésre került a 12 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék azonosítására szolgáló, a vágás helye szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott módszer alkalmazásának lehetőségével. Bár ez a lehetőség 2018-ban került be a rendeletbe, de a módosítás óta egyetlen tagállam sem élt a lehetőséggel, továbbá e lehetőség alkalmazása csak az EU-s tagállamok számára volt biztosítva, a harmadik országok számára nem. Ennek megfelelően a jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 999/2001/EK rendelet V. mellékletének 1. b) pontjából törölni szükséges a 12 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék azonosítására szolgáló, a vágás helye szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott módszer alkalmazásának lehetőségét.

A 999/2001/EK rendelet VII. melléklete intézkedéseket állapít meg a TSE-k, és azon belül az atipikus surlókór elleni védekezésre és felszámolásra vonatkozóan. A 630/2013/EU bizottsági rendelet korábban már módosította a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletét annak érdekében, hogy feloldjon minden, az atipikus surlókór igazolt jelenléte esetén a juh- és kecskefélék mozgatását korlátozó intézkedést, ugyanakkor előírta, hogy az atipikus surlókórra vonatkozó tudományos ismeretek gyarapítása céljából két évig fokozott felügyelet alatt kell tartani az érintett állományokat vagy nyájakat. Tekintettel arra, hogy a 630/2013/EU rendelet elfogadásának időpontja óta jelentős mennyiségű adat gyűlt össze, ezért a 999/2001/EK rendelet VII. melléklete B. fejezetének 2.2.3. pontjában meghatározott intézkedést, amely nem kapcsolódik közegészségügyi aggályokhoz, törölni szükséges.

A 999/2001/EK rendelet IX. mellékletének C. fejezete a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek Unióba történő behozatalára vonatkozó követelményeket állapít meg. Ennek keretében a C. fejezet B. szakaszának g) és h) pontja különleges követelményeket állapít meg az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó, meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó állatokból készült termékek behozatalának esetére, azonban azokat be kell illeszteni az említett melléklet C. fejezetének C. szakaszába is.

A 2021/1176 EU rendelet módosításai tehát a 999/2001/EK rendelet III., V., VII. és IX. mellékleteinek fentiek szerinti módosításait tartalmazza. A 2021/1176 EU rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését ‒ azaz 2021. július 19-ét ‒ követő huszadik napon lép hatályba, és annak szabályozásai teljes egészében kötelezőek és közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?