Általánosságban elmondható, hogy a koronavírus újabb, delta-változatának megjelenése és terjedése az ellátási láncok megszakadását okozza, mely növeli a feszültséget az árupiacokon. Az állati termékek piacának helyzete jelenleg vegyes, míg a marhahús, a baromfi és a tejtermékek ára viszonylag jó, az emelkedő takarmányköltségek ‒ például a gabonafélék, olajos magvak és olajpogácsák árainak emelkedése ‒ és az inputárak növekedése azonban további kockázatot jelent ‒ olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

A kereskedelem vonatkozásában az USA és Kína ‒ mint az uniós agrár-élelmiszeripari termékek második és harmadik legjelentősebb célállomásainak ‒ tekintetében a kereslet a várakozásoknak megfelelően alakult. Az állattenyésztési ágazatokon belül a tejtermékek, a sertéshús tekintetében főként ezen piaci igények irányították az Európai Unió exportját. Elmondható továbbá, hogy az Egyesült Királysággal ‒ az EU elsődleges exportcélpontjával ‒ folytatott kétoldalú kereskedelem a Brexit átmeneti időszakát követően tapasztalt drámai visszaesést követően kezd helyreállni, és annak ellenére, hogy a jövőbeli határellenőrzések tekintetében továbbra is vannak súrlódások és bizonytalanságok élénkülés volt tapasztalható ebben a relációban.

Január óta az uniós mezőgazdasági termelői árindex azonban tovább emelkedett, mely júniusban érte el a csúcspontját, amikor is ez az érték több, mint 15%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában rögzített értéket. Ezt az emelkedést különösen a takarmányok termelői árának növekedése eredményezte, mely a kukorica esetében 64%-os, a takarmányárpa esetében pedig 30%-os emelkedés jelentett a 2020 júniusi árakhoz viszonyítva.

Az EU juh- és kecskehús piacának jelenlegi helyzete

Az EU juhhúspiaca erős globális és belső kínálati hiánnyal szembesül, ami viszonylag magas árakat eredményez. Az Új-Zélandról ‒ az unió egyik fő juhhús exportőrétől ‒ származó kivitelt részben a vonzó ázsiai piacokra irányítják át, továbbá az EU és az Egyesült Királyság közötti jelenlegi kereskedelmi helyzet továbbra is negatív nyomást gyakorol az exportra és az importra egyaránt.

Az Európai Bizottság 2021-es évre vonatkozó legfrissebb előrejelzését a termelés tekintetében a vágásokra vonatkozó éves és havi adatokra, a tagállamok szakértőinek előrejelzésére, az állatállomány létszámok alakulására, valamint a húsfogyasztási szokások vizsgálatára alapozta. A nettó termelést a nyilvántartásba vett vágóhidakon és más létesítményekben végzett vágásokra vonatkozó adatokra alapozva számítják, a többi vágások tekintetében pedig állandó felülvizsgálatokat végeznek.

Az uniós juh- és kecskehús termelés 2021 első felében 2,2%-kal nőtt, amelyhez a juhpiacokon tapasztalt igen kedvezően alakuló árak is hozzájárultak. Az árak növekedése Görögországban (a csökkenő juhállomány létszám ellenére +9,9%-os), Spanyolországban (+4,7%), Franciaországban (+4,3%) és Romániában (+3%) volt a legerőteljesebb.

Ezzel ellentétben Írország termelési szintje igen alacsony, amely elsősorban az Egyesült Királysággal kialakítandó új kereskedelmi kapcsolat tekintetében felmerülő súrlódások eredményeképpen a tavalyi év végén tapasztalt vágások felfüggesztésének köszönhető, ami 10,5%-os csökkenést eredményez jelenleg a termelési szint tekintetében az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Míg az állatállomány létszám uniós szinten viszonylag stabil maradt az elmúlt öt évben, az egyes tagállamok tekintetében volt némi elmozdulás. Az állománylétszám alakulása tehát az elsődleges korlátozó tényező az unió összes vágási számának idei év jelentős növekedése tekintetében. Az unió juh- és kecskehús termelése az előrejelzések szerint összességében kis mértékben, várhatóan 1,3%-kal fog növekedni.

Összességében elmondható, hogy az EU-ba történő juhhús behozatal 18%-kal történő csökkenését nem ellensúlyozta a megnövekedett mértékű hazai termelés, ami megmagyarázza, hogy a nehéz bárány ára 2021-ben lényegesen magasabb, mint az előző években volt. Az élelmiszer-szolgáltatási rendszer 2021 második felében történő újbóli megnyitása várhatóan élénkíteni fogja a keresletet a juhhús iránt az uniós piacon.

Az EU juh- és kecskehús kereskedelmének várható alakulása

Az EU juhhús exportját az ázsiai piacokon kialakuló kereslet, ezen desztinációkba irányuló szállítmányokat terhelő logisztikai költségek alakulása, valamint az Egyesült Királysággal való kereskedelmi kapcsolatok súrlódásai és az alacsony keresleti szint egyaránt erősen befolyásolják. Ezenkívül a jelenlegi magas belpiaci árak és a kínálathiány is az EU-n belül tartja a termékeket. Az EU juhhús exportja 17%-kal csökkent 2021 első felében, a közel-keleti exportpiacok vegyes fejlődést mutattak. Összességében az előrejelzés alapján 2021 végére az uniós export várhatóan 12%-kal csökken, melyet 2022-ben kis mértékű, +5%-os fellendülés követhet.

Ezzel szemben az élő állatok exportja 32%-os növekedést mutatott 2021 első negyedévében, de a vallási ünnepeket követően, az év második negyedévben -9%-os mérséklődés volt tapasztalható. Az első negyedévhez képest 80%-kal kevesebb állatot szállítottak Líbiába, ezzel ellentétben a Jordániába irányuló export 29%-kal, a Szaúd-Arábiába irányuló kivitel 44%-kal, az Izraelbe irányúló kivitel pedig 46%-kal növekedett. Összességében az élő állatok exportja 2021-ben várhatóan stabilizálódni fog a közel-keleti tartós kereslet, valamint a korlátozott belső kínálat miatt.

A juhhús behozatala 21%-kal csökkent 2021 első felében az Egyesült Királyságból és Új-Zélandról érkező alacsonyabb mértékű beszállítások miatt. Az Új-Zélandról származó behozatal 21%-kal csökkent 2021 első felében a magas szállítási költségek és a már korábban említett ázsiai piacok vonzereje miatti export átirányítás következtében. Fentiek hatására összességében az import várhatóan -18%-kal fog csökkenni, azonban a viszonylag magas uniós árak az év második felében várhatóan importot fognak generálni.