Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A 2022-es év elején a koronavírus-járvány utáni fellendülés ellátási és kereskedelmi zavarokhoz, valamint a nyersanyagárak és az inputköltségek növekedéséhez vezetett. Ukrajna orosz inváziója, valamint az EU Oroszország elleni szankciói pedig újabb és igen súlyos sokkhatást eredményeztek, ami tovább fokozta a mezőgazdasági piacokon és a globális élelmezés-biztonságban a kiszámíthatatlanságot - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Az állattenyésztési ágazatok vonatkozásában általánosságban elmondható, hogy az unión belül a termelés volumenének és a húsfogyasztásnak a csökkenése várható. A húsfogyasztás visszaesése elsősorban EU népességének csökkenésével, a marha- és a sertéshúsfogyasztás folyamatos mérséklődésével, valamint az EU-ban tapasztalható fogyasztói- és táplálkozási szokások változásával magyarázható. Mindezek hatására összességében a teljes húsfogyasztás tekintetében enyhe, -1 kg/fő/év fogyasztás-csökkenés várható, így 2032-re az éves húsfogyasztás 66 kg/fő értéken alakulhat. Jelentősebb visszaesés a marha- (-0,8 kg/fő/év) és a sertéshús-fogyasztás (-1,3 kg/fő/év) tekintetében várható. A baromfiágazat lesz az egyetlen olyan állattenyésztési ágazat, amelynél mind a termelés, mind pedig a fogyasztás tekintetében bővülés várható. A baromfihús tekintetében 0,8 kg/fő/év fogyasztás emelkedést prognosztizálnak, mely köszönhető annak is, hogy a sertéshúst a fogyasztók egyre nagyobb arányban baromfihússal helyettesítik.
De mi a helyzet az EU-ban a kiskérődző ágazatban?
Az EU juh- és kecskehús termelése az előrejelzések szerint kis mértékben, évi 0,2%-kal növekedni fog. A juh- és kecskehús fogyasztás várhatóan stabilan 1,3 kg/fő/év értéken fog maradni 2032-ig. Az élő állatok exportja elsősorban a pénzügyi kockázatok és az állatjóléttel - és ezen belül is kiemelten a nagy távolságra történő, nyolc órát meghaladó szállításokkal - kapcsolatos aggályok miatt csökkenni fog. A húsexport várhatóan az Egyesült Királysággal és a közel-keleti partnerekkel folytatott kereskedelem konszolidációja és a további piacbővítések következtében javulni fog. Az Egyesült Királyságba irányuló export, amely az EU húsexportjának felét teszi ki, stabil marad. A juhhús behozatal helyzete előre láthatólag rövid távon helyreáll, azonban középtávon enyhén csökkenni fog. Az árak csökkenő tendenciát mutatnak, de magasabb szintet érnek el, mint a koronavírus-járvány alatti értékek voltak.
Ez várható az unió juh- és kecskehús termelése terén
Az EU bruttó hazai termelése a jelenlegi 629 ezer tonna értékről várhatóan 2032-re 645 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2012-2022. közötti időszakban tapasztalt -0,2%-os éves csökkenési mértéket követően 0,2%-os növekedést jelenthet, amelyet a termeléshez kötött jövedelemtámogatás, a globális kereslet-kínálati helyzet és a termelői árak javulása is eredményez. A termelés legjelentősebb része továbbra is néhány EU-tagállamban összpontosul majd, így a későbbiekben is várhatóan Spanyolország, Görögország, Franciaország, Írország és Románia fogja az EU teljes juh- és kecskehús termelésének, több mint kétharmadát adni.
Az Európai Unió kiskérődző importja várhatóan csökkenni, exportja pedig nőni fog
Az élő állatok importja az EU-ban 2032-re várhatóan 3 ezer tonnára csökken, mely a 2022. évi értékhez (4 ezer tonna) képest 3,9%-os mérséklődést jelent. Az élő állatok exportja az EU-ban 2032-re várhatóan 45 ezer tonnára csökken, mely a 2022. évi értékhez (50 ezer tonna) képest 1,9%-os mérséklődést jelent. A nettó termelés tekintetében 0,4%-os emelkedés várható, az a jelenlegi 583 ezer tonnáról, 603 ezer tonnára emelkedhet. Az EU juh- és kecskehús importja a magas ázsiai kereslet miatt várhatóan visszaesik, az export - első sorban a közel-keleti országok irányába - nőhet. A Brexit utáni kereskedelmi súrlódások mérséklődésének és a közel-keleti partnerekkel folytatott kereskedelem megszilárdítása és további bővítése hatására az EU-s juh- és kecskehús export várhatóan 2023-2024-ben növekedési pályára áll és a jelenlegi 45 ezer tonna értékről 2032-ra 60 ezer tonnára (1,9%) emelkedik.
Az Egyesült Királyság importja jelenleg az EU húsexportjának csaknem felét teszi ki és az várhatóan továbbra is stabil marad. Továbbra is nagy a bizonytalanság azonban az Egyesült Királyság és Ausztrália, valamint Új-Zéland közötti kereskedelmi megállapodásoknak az EU exportjára gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatosan. Az előrejelzés szerint az EU juh- és kecskehús importja rövid távon helyreáll, azonban az import a jelenlegi 139 ezer tonna értékről várhatóan 2032-re 122 ezer tonnára fog csökkenni, ami 1,3%-os visszaesést jelenthet.
Annak ellenére, hogy az EU továbbra is vonzó exportcélpont, Ausztrália és Új-Zéland előre láthatólag a könnyebben elérhető ázsiai piacokra fog összpontosítani. Míg Ausztrália előre láthatóan kitölti az EU új vámkontingensét, addig Új-Zéland termelési kapacitása valószínűleg nem lesz képes kiszolgálni az ázsiai és az európai piacokat egyaránt a termelékenység növekedés ellenére sem. A nettó hús kereskedelem tekintetében a 2012-2022. közötti időszakban tapasztalt 5,6%-os mérséklődést követően a 2022-2032. közötti időszakban további 3,6%-os visszaesés várható.
Hogy áll az EU a juh- és kecskehús fogyasztás terén?
A juh- és kecskehús fogyasztás várhatóan stabil marad az alacsony rendelkezésre állás és a viszonylag magas árak ellenére is fennálló tartós kereslet miatt. Általánosságban elmondható, hogy a juhhús fogyasztás kevésbé érzékeny az árváltozásokra, azonban azt a vallási ünnepekhez kapcsolódó, szezonális keresleti viszonyok alakulásai erőteljesen befolyásolhatják egy adott éven belül. A jelenlegi 67 kg/fő/év mennyiségű teljes húsfogyasztásból a juh- és kecskehús fogyasztás 1,3 kg/fő/év értéket tesz ki.
A juhhús árának várható alakulása
A 2021. és 2022. évi magas árak után az uniós árak várhatóan csökkenő tendenciát fognak mutatni, a 2012-2022. közötti időszakban tapasztalt 3,3%-os emelkedést követően a 2022-2032. közötti időszakban 1,0%-os visszaesés várható. A várható mérséklődés ellenére az árak továbbra is jelentősen magasabbak maradnak, mint a koronavírus-járvány előtti értékek. Továbbra is jelentős különbség marad az uniós árak, valamint a világpiaci árakat jelentősen befolyásoló új-zélandi és ausztráliai árak között, melyet e két ország alacsonyabb termelési- és munkaerőköltség szintje eredményez. Elmondható továbbá, hogy a globális piac részéről is kisebb nyomás nehezedik ezekre az országokra, mint az EU-ra. Az unió főbb import partnerországai mind az élő állat, mind pedig a hús tekintetében továbbra is a közel-keleti és észak-afrikai országok, valamint az Egyesült Királyság maradnak.