Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Kiderült, melyik kopoltyús állat viheti haza 2022-ben az Év hala címet: a Magyar Haltani Társaság által szervezett versenyen 2021 utolsó napjának deléig lehetett szavazni a megadott három jelöltre. A Társaság honlapjára végül 4155 szavazat érkezett, amelyek alapján a következő végső eredmény alakult ki: harmadik helyen a nagyobb folyóvizek márnazónáját és a dévérzóna erősebb sodrású szakaszait jellemző bagolykeszeg végzett, megszerezve a szavazatok 20%-át. A védett széles durbincsra, amely csak a Duna, a Dnyeper és Dnyeszter vízrendszerében él, már a szavazók 25%-a voksolt, így hatalmas küzdelemben lett a második. Az első helyet, tökéletes magabiztossággal és 55%-os abszolút többséggel, a Magyarország vizeiben nagyon elterjedt, és emiatt sokak által ismert bodorka szerezte meg.
A bodorka nem nagy termetű, de széles körben elterjedt pontyfélénk. Az alsó úszói többnyire rőtes-pirosas színűek, ezért gyakran összetévesztik a vörösszárnyú keszeggel. Erre az is okot ad, hogy mindkét faj szemgyűrűje többnyire narancsszínű. A vörösszárnyú keszeg hátúszója azonban sokkal hátrébb kezdődik, mint a hasúszói, ami alapján biztosan megkülönböztethető.
A bodorka táplálékát zömmel kisebb gerinctelen állatok, férgek, alsóbbrendű rákocskák, puhatestűek alkotják. A nyugodt, vízinövényes élőhelyeket kedveli, így a kisebb-nagyobb csatornákban is gyakori. Kisebb számban a folyók dévérzónájában is előfordul, itt azonban általában kevésbé színes, ezért például a tiszai példányokat a halászok fakó keszeg névvel illették. Beirdalva, paprikás lisztben megforgatva és jól átsütve az íze kitűnő.