Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Sajnos van olyan invazív halfaj is, amelyet papíron sosem telepítettek a magyar tengerbe, nem is ott szaporodott, valahogy mégis odakerült, nem is kis példányszámban. Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa elmagyarázta, az idegenhonos fajok azért nem kívánatosak sehol, mert kiszorítják, eltüntethetik az adott térségre jellemző őshonos fajokat, ezzel eltűnik egy-egy terület élővilágának egyedisége. Így veszélyezteti például a 60 millió éve itt élő lápi póc fennmaradását is a távol keletről - szándékosan vagy véletlenül, de repülőn - behurcolt amúrgéb is, amely halszállítmányokkal lép át a vízgyűjtő területek határain - írja az Infostart.
A naphal elterjedésével kapcsolatban elmondta, hogy az 1908-ban egy somogysárdi halastóból indulva népesítette be az egész Kárpát-medencét - ez az elterjedés pedig azóta is tipikusnak számít. Hazánkban ma már több mint 60 idegenhonos halfaj él, ami pedig még riasztóbb, hogy mennyiségük és számuk egyre csak nő. A Balaton vízrendszerében egyébként 285 állóvíz található, ebből 220 ma halastó, a szakember szerint a telepítésekkor érdemes lenne ellenőrizni a vizet is, így kikerülhetőek lennének a nem szándékos telepítések is. Jelenleg 24 önálló szaporodásra is képes halfajt tartanak számon a Balatonon, ebből 19 őshonos. A trend azonban kedvezőtlen irányt mutat, hiszen egyedül az idegenhonos fajok száma növekszik: a teljes vízgyűjtőn ugyanis 68 halfajból mintegy 29 idegenhonos. Ami némi reményt jelenthet az a kínai növényevő busa kitiltása a halastavakból is; mivel ez a faj úgy került a Balatonba, hogy mindig is tilos volt ott a telepítése.