A Méhek Napját Magyarországon már 1994 óta, április 30-án tartjuk. Ezt a napot az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezte Magyarországon, bár a Méhek Világnapját azonban csak 3 éve, azaz 2017 óta tartják hivatalosan. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében május 20-a 2017-től a Méhek Világnapja lett. Az ENSZ ezzel a méhészek helyzetére és fontosságára hívja fel a világ figyelmét. Azaz a Méhek Világnapja kimondottan a méhek környezetvédelmi fontossága miatt lett hivatalos.

Miért fontosak a méhek?

A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, ők a virágos növények legfontosabb beporzói. A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer termelésének egyharmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, közülük is a méhek végzik el ennek a feladatnak a döntő hányadát. Sajnos a világ méhállománya rendkívüli mértékben fogy, márpedig a hasznos beporzók hiánya miatt olyan kedvenc gyümölcsök nem tudnának megteremni, mint például az eper, alma, mandula, paradicsom, kávé, kakaó, stb. Összesen 87 olyan alapvető haszonnövény van, amelynek léte közvetlenül a méhek beporzásától függ. Azonban közvetlen és közvetett módon, a beporzó rovarok és egyéb beporzást segítő élőlények (pl pillangók, kisebb testű madarak) beporzó tevékenységétől függ az haszonnövényeink több mint kétharmada.

Vajon mitől pusztulnak a beporzó rovarok, köztük a méhek?

A méheket sújtó betegségek már Magyarországon is jelen vannak, ilyen például egy élősködő atkafaj, és az azok révén terjedő vírusok is pusztítják az állományokat. Ennél sokkal nagyobb károkat okoz a méhek számára az élőhelyük beszűkülése, megszűnése. A városok terjeszkedése következtében a zöld területek nagysága egyre csökken, a méhek egyre messzebbről tudnak csak táplálékot gyűjteni, így kifáradnak, akár el is pusztulhatnak. A nagyüzemi, monokultúrás termelés következtében eltűnnek azok a növények az utak széléről, melyek sokféle, színes virágukkal a méheknek bőséges élelmet, virágport adnak, "legelőként" szolgálnak. A termelés során alkalmazott vegyszerek (pl. csávázószerek), növényvédőszerek is mérgező hatásúak. A szerek hatására a méhek szervezete legyengül, könnyebben megtámadják őket a fertőzések, vagy elveszítik a híres tájékozódó képességüket, nehezen találnak vissza a lakhelyükhöz. Az éghajlati szélsőségek sem tesznek jót a méheknek. Rövidebb idejük van a gyűjtésre: a virágzás idejére eső hűvös, csapadékos vagy éppen extrém forró időjárás következtében nem jutnak elegendő táplálékhoz. A klímaváltozás miatt a kártevőik is egyre inkább elszaporodhatnak.

Mi veszélyezteti a méheket?

A méhek számának ijesztő mértékű csökkenéséhez az intenzív mezőgazdasági termelés, a rovarirtó- és növényvédőszerek túlzott használata, a természetes élőhelyek csökkenése, a klímaváltozás és a természetes kórokozóik egyaránt hozzájárulnak. Nagyon fontos lenne a vadvirágos természetközeli élőhelyek megőrzése, illetve hogy minél kevesebb toxikus kemikália kerüljön a levegőbe, a növényekre és a talajba. Kardinális kérdés például, hogy mivel, mikor és hogyan történik a szúnyogirtás, melynek évről évre rengeteg méhcsalád esik áldozatul. Hasonló problémát jelent a szántóföldök gyomirtózása is.

Nem véletlen, hogy az ENSZ három évvel ezelőtt a méhek világnapjává nyilvánította május 20-át. Valóban ökológiai katasztrófa fenyegeti az egész Földünket, amennyiben nem változtatunk azon a felelőtlen, kemikáliákkal túlterhelt gazdálkodási formán, amely a méhkolóniák drámai pusztulását idézi elő. A nemzetközi szervezet a világnappal a méhek és a méhészet rendkívüli fontosságára és veszélyeztetettségére szeretné felhívni Földünk lakosságának figyelmét - amíg még nem késő.

Mi a probléma?

A beporzók száma az elmúlt évtizedekben folyamatos csökkent, ez pedig elsősorban az emberi tevékenység következménye: növényvédő szerek túlzott használata; intenzív, monokultúrás mezőgazdaság; éghajlatváltozás; környezetszennyezés; túlfogyasztás; a biológiai sokféleség csökkenése - ezek mind negatívan hatnak a beporzó rovarok számára. Természetesen van megoldás. A fenntartható mezőgazdaság, az agroökológia, védelmet nyújthatnak a beporzóknak, mivel kevesebb rovarirtó szert használnak, és ügyelnek a mezőgazdasági fajtagazdagság megtartására is. A biogazdálkodás szintén segíti a méhek munkáját. Ha nincs módunk az ökológiai gazdálkodás kialakítására, kisebb odafigyeléssel is támogathatjuk a méhek munkáját. Ültessünk minél több virágzó növényt a kertbe, hiszen vannak olyan növények, amelyek mágnesként vonzzák a méheket. Kedvelik a levendulát, zsályát, kokárdavirágot, sétányrózsát, hortenziákat, mézontófüvet (facélia), japánmirtuszt vagy gyöngyiként. Kimondottan teraszra, balkonládába virágzó fűszernövényekkel is segíthetjük a rovarok munkáját, hiszen ezekkel nem csak a méheket támogatjuk, de hulladék nélkül juthatunk kedvelt fűszernövényeinkhez.

Próbáljuk ki milyen az, ha nincs gyep a kertünkben, akár csak a kertünk egy kisebb napos szegletében. Erre a területre szórjunk vegyes virágmagokat, alakítsunk ki a kerten belül egy kis virágzó rétet. Szórjunk el facélia magot, lóheremagot, de kapható már olyan vegyes virágmag, amely kimondottan a beporzó rovarok kedvenc virágjainak magkeverékét tartalmazza. A közismert gyep több szempontból sem ideális: nem megfelelő a méheknek, nehezen fenntartható, nagyon szüksége van kiegészítő tápanyagokra, állandó karbantartásra, nem beszélve a rendkívüli vízigényéről. A fű helyett lehet például lóherét vetni, a méhek szeretik, szép zöld felületet biztosít, alig kell karbantartani, mindenhol, akár minimális locsolás mellett is szép.

Készítsünk rovarszállót!

Bármekkora méretű is már segítség a méheknek és egyéb rovaroknak. Csinálhatunk kicsit, nagyot, bátran használjuk a háztartásunkban fellelhető anyagokat hozzá.